Hatvan tudós nyílt levelet intézett a világ kormányaihoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, hogy mindörökre szüntessék be azokat a kísérleteket, amelyek különféle anyagokkal megszűrnék a Földre érkező napfényt. És tegyenek tiltólistára minden hasonló holdkóros elképzelést.
Elhomályosítani a Napot? Homályos elképzelésnek tűnik. Minek? Ki akarna ilyesmit? Miféle sületlenség ez az egész? Olyan, mintha egy disztópikus sci-fi-könyv fülszövegét olvasnánk, vagy elborult fantaszták csevejét hallgatnánk a félhomályban.
Pedig (hivatalos nevükön) a szoláris geomérnökök nem kicsiben gondolkodnak: mindenáron csökkenteni szeretnék a napfény erejét, ezért
krétaport, sót, vasreszeléket, kén-dioxidot vagy akár apró tükröket juttatnának a felső légkörbe,
hogy azok a napsugarak egy részét visszaverjék, még mielőtt elérnék a felszínt, és véletlenül megvilágítanák a szobánkat, vagy bikinis testekbe csapódnának a vízpartokon.
Tennék ezt azért, mert a globális felmelegedés megállításához – szerintük – nem elég drasztikusan csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását és kivonni a levegőből az odaeregetett üvegházhatású gázokat: le is kellene hűteni a Földet. Ehhez a fennkölt éghajlati manipulációhoz és a világ megmentéséhez ajánlják fel szakértelmüket és látnoki erejüket.
Most azonban az asztalra csapott hatvan neves kutató, és felszólította a kormányokat és az ENSZ-t, hogy egyszer és mindenkorra tiltsa be az éghajlati barkácsolók spekulációit, és nemzetközi egyezménnyel akadályozzák meg, hogy a jövőben bárki is ilyen őrültségekkel kísérletezzen. Lelkes harvardi barkácsmesterek ugyanis már 2021 februárjában feljuttattak volna tíz kilométeres magasságba kis mennyiségű, két kilogramm krétaport (kalcium-karbonátot), hogy megfigyeljék, mennyire lenne hatásos a porított oldschool íróeszköz a földi éghajlat lehűtésére. Úgy is mondhatnánk, az égre írnák nagy fehér betűkkel: NO SO MUCH SUNSHINE! A tesztet végül nem engedélyezték, a következő időpontot pedig erre az évre tűzték ki.
Az aggódók három érvet sorakoztatnak fel amellett, hogy miért nem kellene bolygónk éghajlatába belepiszkálni. Először is szerintük soha nem lehet teljesen kiismerni a kockázatokat. Egy nagyszabású beavatkozás olyan folyamatokat indíthat el, aminek a következményei beláthatatlanok. Hiszen semmit sem tudhatunk arról, milyen hatással lenne az időjárásra és a mezőgazdaságra egy globális fényvisszaverő hadművelet.
Ráadásul nyomós érvet kapnának a klímatagadók
(a mára már meggyökeredzett kifejezés kissé zavaros, mert éghajlat mindig van, még ha nem is szeretjük), vagy a legnagyobb szennyezők, iparági lobbisták, mondván: nem kell annyira sietni a tiszta technológiákkal, megújuló energiaforrásokkal, hiszen itt egy ragyogó és hatékony megoldás. Klímaváltozás? Ugyan, meg tudjuk oldani mi magunk, nincs itt semmi látnivaló.
Harmadszor: ellenőrizhetetlen lenne ezeknek a spekulatív technológiáknak az elterjedése és használata. És mivel a naphomályosítás relatíve olcsó technika (a Microsoft egykori guruja egymillió dollárból meg tudná menteni a világot), az iparilag fejlettebb, gazdagabb országok önhatalmúlag belevághatnának a projektbe, annak ellenére, hogy más országokat is közvetlenül érintenének a következmények.
A légkör ugyanis nincs tekintettel a politikai határokra. Pont azzal szembesülnénk, mint most, amikor a régóta szenet és olajat égető fejlett Nyugat nagy hangon követeli a fejlődő országoktól, hogy igenis tartsák be a szén-dioxid-kibocsátást csökkentő vállalásaikat, és legott álljanak át tiszta forrásokra, mert nagy a baj. Miközben kétszáz év alatt éppen a Nyugat dúsította fel a légkört üvegházhatású gázokkal, most pedig újabb barkácstervekkel hozakodik elő.
De feltehetnénk azt az alapkérdést is: milyen alapon kísérletezünk bolygónk éghajlatával? Hiszen az emberi eredetűnek tartott globális felmelegedést is nyugodtan tekinthetjük egy mesterséges geomérnökségnek. Megnöveltük a légköri szén-dioxid mennyiségét, most pedig nagyon aggódunk a jövőnkért. És hol vagyunk még attól, hogy kellőképpen megismerjük a beláthatatlanul bonyolult földi éghajlat működését?
(Borítókép: John Keeble / Getty Images)