Most, hogy a mozikban tarol az új Batman-film, érdemes szót ejteni az igazi denevérekről is, akik a szuperképességek tekintetében egyáltalán nem maradnak le Robert Pattinsontól vagy Christian Bale-től.
Sok más állatfajhoz hasonlóan a denevérek populációja is fogyatkozik, pedig a világ ökoszisztémájának létfontosságú tagja a kis bőregér, amelyből több mint ezerféle létezik. A több millió szúnyogot is elpusztító denevér nemcsak csökkenő élelemforrása (szúnyogirtás) miatt került veszélybe, de szálláshelyei is fogyatkoznak. A főleg föld alatti, barlangos lakásokat kereső állatot egyre többször zavarják meg az emberek. Így maradnak a mesterséges lakhelyek: templomok, padlások, kastélyok, de ezeken a helyeken fokozott veszélyeknek vannak kitéve (túlmelegedés, lezárás, világítás).
Szegény denevérnek elég rossz a PR-ja, ezért az emberek vagy félnek, vagy undorodnak tőle, pedig egyrészt nem félelmetes, másrészt hihetetlenül hasznos, több figyelmet is megérdemelne. Kártevőirtásban például verhetetlen: éjszakánként testsúlya felét is el tudja fogyasztani rovarmennyiségben, ami ezernyi szúnyogot jelent. Egy 150 példányból álló nagyobb denevérkolónia egy év alatt több mint egymillió rovart eltüntet.
Sok mezőgazdasági élősködő is a bendőjükben végzi: növényevő bogarak és lepkék, amik a kukoricát vagy a szőlőt károsítják. De nemcsak a termőföldeket óvják, hanem olyan városi pusztítókat is szívesen rágcsálnak, mint a termeszek és a már említett szúnyogok. Egy tanulmány szerint olyan hatékony ragadozók, hogy a denevérpopulációkat pár éve megtizedelő fehérorr-szindróma következtében több száz tonna extra rovar maradt velünk.
Míg a legtöbb denevérfaj rovarokkal táplálkozik, vannak köztük vegetáriánusok is, amelyek növényről növényre repkednek, és gyümölcsökkel, virágporral laknak jól. Fontos beporzók, akárcsak a méhek és a lepkék, különösen olyan helyeken, ahol nincs sok rovar – sivatagokban vagy hegycsúcsokon.
A levegőakrobata denevérek az echolokáció szakértői: magas hangimpulzusokat bocsátanak ki, amelyek visszaverődnek a körülöttük lévő tárgyakról. A denevérek a visszaverődő hangok segítségével könnyedén felmérik környezetüket, így még teljes sötétségben is cirkálhatnak a levegőben. Ez a szuper navigációs képesség ámulatba ejti a biomimikrivel (természet által ihletett találmányok) dolgozó mérnököket is, akik ezt az echolokációs technikát felhasználva alkották meg az UltraCane-t, a látássérültek tájékozódását megkönnyítő eszközt.
A különleges, összetett szárnyaknak köszönhetően a denevérek képesek megkerülni az akadályokat, hihetetlen sebességet diktálnak (akár 160-nal is repülnek vízszintesen), sőt, fejjel lefelé is tudnak landolni. Ezek a különleges technikák modellt kínáltak az aerodinamikai szakembereknek a repülők hatékonyabb felépítéséhez. De inspiráltak már önvezető autókat, gyenge fényű navigációs rendszereket is.
A denevéreknél minden különleges: a repülés, a külső, a tájékozódás mellett a szaporodásuk is, ugyanis a nyár végi párosodás eredményeit, a hímivarsejteket a nőstény tavaszig hibernálja a testében. Csak ekkor melegíti fel, hogy megtermékenyítse vele a petesejtet.
A sötét, nyirkos barlangok nem a legvendégszeretőbb helyek, és nincs is bennük annyi élet, mint más élőhelyeken, mégis, a denevéreknek köszönhetően, meglepően gazdag élővilággal rendelkeznek. A bőregerek a barlangon kívül levadásszák a vacsorájukat, felfalják, majd visszatérnek otthonukba, ahol tápanyagdús ürüléket hagynak maguk után. A kis kupacokban kálium, nitrogén és foszfor gőzölög, ami mikrobákat és rovarokat táplál – ezeket aztán a nagyobb barlanglakók fogyasztják. Egész barlangi ökoszisztémák épülnek a denevérkakára.
A tápanyagdús denevérürüléket hatékony műtrágyaként az ember is hasznosítja. De a denevérguanó segíthet rekonstruálni a Föld múltját is: a barlangokban több ezer éve lerakódott trotty összetétele árulkodik az ősi idők biológiai és klimatikus viszonyairól. A bőregérürülék ilyen szempontból egy klímatudós aranybányája.
(Borítókép: Shutterstock)