A tudósok 261 fotót és videót készítettek, amelyek bizonyították, hogy a polipok rendszeresen használják hulladékainkat, ami végtelenül szomorú és nagyon veszélyes is rájuk nézve.
Az óceán fenekén ma már sajnos több bádogdoboz és műanyagpalack található, mint korall vagy kagyló. Egy közelmúltbeli tanulmányból derült ki, hogy a polipok kagylók helyett az emberi hulladékban keresnek menedéket maguknak, mivel kagyló egyre kevesebb, szemét viszont egyre több van.
A búvárok és a tudósok évek óta aggodalommal figyelik, hogy a lábasfejűek (a tintahal is) a vízbe dobott szemetekre, kiselejtezett halászfelszerelésekre, műanyagokra rakják tojásaikat. Az ügyesebb példányok az üvegpalackokat, kerámiaedényeket és rozsdás konzervdobozokat is mozgatják, hogy tetőt építsenek belőlük maguknak. A vizsgálatok huszonnégy lábasfejű fajt tudtak beazonosítani, akik az emberi szemét között élnek a meleg tengerek mélyén.
A polip legcsodálatosabb tulajdonsága az a trükk, hogy pigmentsejtjei és izmai segítségével be tud olvadni környezetébe és fel tudja venni különböző tárgyak színét, alakját.
Ennél nincs is jobb védekezés a cápák, angolnák, delfinek ellen. De mára természetes élőhelyeiket kifosztották a turisták, a polipok kedvenc búvóhelyei, a kagylók panellakások polcain csücsülnek szuvenírként. Cserébe viszont kaptak üdítős dobozokat, palackokat, műanyag tárgyakat, és mert a polipok intelligens lények, sopánkodás helyett megtanultak alkalmazkodni.
Mivel életük szerves része a bujkálás, és az egyik legérdekesebb tulajdonságuk is az, hogy képesek megváltoztatni alakjukat, hogy a legszűkebb helyekre préseljék be magukat, a hulladék praktikus búvóhelynek tűnt nekik. Talán az első szemetek megjelenésekor még örültek is, hogy új tereptárgyakat kaptak, és az ellenségek biztos nem számítanak rá, hogy egy sólet konzervdobozban lapulnak. De a kutatók ma már aggódnak, mi lesz, ha a polipok szemét-függővé válnak.
Általában kemény menedékeket keresnek maguknak, a régi szép időkben leginkább kagylók alá rejtőztek. De ha a túlélésről van szó, nem válogathatnak, jöhet a közelben lévő üveg, műanyag és a többi tengerbe egyáltalán nem való emberi hulladék. A brazil Rio Grande Egyetem tengerbiológusai megfigyelték, hogy ha választhatnak szemét és szemét között, elrejtőzéskor az üveget részesítik előnyben a műanyaggal szemben, mert ennek jobb a tartása, kevésbé flexibilis és a kagylóra is jobban hasonlít.
A műanyagra inkább ráültek, vagy rányomták ruganyos testüket.
Hulladékaink élőhelyként való felhasználása veszélyt jelenthet ezekre a különleges állatokra, elég csak a mikroműanyagokra, mérgező vegyi anyagokra vagy nehézfémekre gondolni. Az egyik legdrámaibb dokumentum a polipok sanyarú helyzetéről az a kép, amin egy állat egy kiszuperált és a tengerbe dobott akkumulátorhoz tapad, ami savat és toxikus ólmot tartalmazó veszélyes hulladék.
A polipok tehát, sok más fajhoz hasonlóan, szintén az ember tevékenységének áldozatai és ki tudja, meddig bírják még az alkalmazkodást?
(Borítókép: Shutterstock)