A nappali alvás okosabbá teszi az ovisokat, de még az iskolásokat is.
Mikor a legimádnivalóbbak a gyerekek? Mikor csöndesen, boldog mosollyal szuszognak, és nem zavarnak senkit. Most kiderült, hogy ez nemcsak nekünk, de nekik is jó.
A Child Development folyóiratban március végén megjelent tanulmány az alvás, a memória, valamint az olvasási és írási készségek közötti összefüggéseket vizsgálta. Az ausztrál Macquarie Egyetem oktatói az oxfordi, yorki és sheffieldi egyetem kutatóival együtt harminckét 3–5 éves gyermek alvását vizsgálták. A gyerekek Sydney-ben jártak két különböző óvodába, rendszeresen aludtak délután, és hét kísérleti foglalkozáson vettek részt, ahol felmérték verbális tudásukat, majd megtanították nekik a betűk és hangok párosítását. Az ellenőrzéskor egy betűre kérdeztek rá, a kicsiknek egy képen kellett megmutatni, milyen hangot jelöl. Kiderült, hogy a tanulás utáni szunyókálás segít rögzíteni az újonnan tanult információkat. A szieszta tehát pozitív hatást gyakorolt a betűk és hangok párosítására és különösen arra, hogyan használják fel ezeket az ismereteket az ismeretlen szavak megfejtésére. A vizsgálatnak azonban felróható a kevés gyereken végzett mintavétel, ráadásul nem mérték az objektív adatokat, például az alvás fiziológiai jellemzőit, a genetikai változókat, amik befolyásolhatják az eredményeket.
Egy másik tanulmány, ami a Frontiers in Developmental Psychology folyóiratban jelent meg, azt sugallja, hogy azok a háromévesek, akik meseolvasást követően alszanak el, jobban teljesítenek a szótanulási feladatokban, mint azok, akik nem pihennek.
Negyvennyolc 3 éves óvodásnak háromszor olvasták fel ugyanazt a történetet, vagy három különböző történetet, de ugyanannyi ismeretlen szóval találkoztak. Volt, aki elaludt a mese után, volt, aki ébren maradt. Az olvasás után szunyókáló gyerekek közül azok, akik ugyanazt a történetet hallották háromszor, több szót tanultak meg, mint azok, akik különböző történetekre merültek álomba.
Az új szavak megtanulása szempontjából tehát előnyösebb ugyanazt a mesét olvasni, főleg, ha még alszanak is utána.
A Pennsylvaniai Egyetem és a Kaliforniai Irvine Egyetem kutatása igazolja azt a hipotézist, hogy a nappali pihenés boldogabbá, kontrolláltabbá és kiegyensúlyozottabbá teszi a nagyobb gyerekeket is. A háromezer 10–12 éves tanulóval történt alvásvizsgálat bizonyította, hogy a nappali pihenés az IQ-tesztek eredményeit és az iskolai osztályzatokat is pozitívan befolyásolta.
Azok a gyerekek, akik hetente minimum háromszor lepihentek napközben, majdnem 8 százalékos tanulási javulást mutattak a hatodikosok között.
Az alváshiány és a nappali kókadtság átlagosan a gyerekek 20 százalékára jellemző
– mondja Jianghong Liu, a tanulmány vezető szerzője. A rossz alvási szokások negatívan befolyásolják a kognitív, érzelmi és fizikai állapotot – ezt eddig főleg a kisebb, ovis korosztályban vizsgálták, mert a nagyobbak sajnos már alig alszanak. A kutatók most az alvás gyakoriságát, időtartamát, az érzelmi állapotot és a fizikai változókat is (testtömegindex, glükózszint) mérték, és azt találták, egy rövid nappali alvás szinte ugyanolyan mértékű javulást mutat a kognitív feladatoknál, mint egy hosszabb éjszakai pihenés.
Kérdés: van-e olyan 11 éves, aki hajlandó nappal aludni?
(Borítókép: Image taken by Mayte Torres / Getty Images)