A Luna három különböző projektet takar, az első küldetés szeptemberben indulna a Holdra.

Az ESA egyik elsődleges célja az orosz Luna-misszióval együttműködve az volt, hogy a Pilot- navigációt éles teszt alá helyezze - írta az Interestingengineering. Ez a rendszer a Hold felszínéről készült képek feldolgozásával működik, és a jövőben segítené a járművek landolását. A Pilot a leszálláskor jelzi a veszélyes tárgyakat, sziklákat, krátereket vagy más járműveket.

A Luna–27 másik ambíciója a talaj összetételének tanulmányozása volt a Hold déli pólusának közelében. Az ESA az erőforrás-megfigyelési és helyszíni kutatási, feltárási, kereskedelmi és a holdfúrócsomagot is használni szerette volna a Luna–27-küldetésben. Ez utóbbihoz a Porspect robotfúrót és egy miniatűr laboratóriumot vittek volna magukkal.

A robotfúró akár egyméteres mélységig is behatolna a Hold talajába, holdmintákat gyűjtene, és a minilaborokban elemezné őket. A Hold alatti régiókból gyűjtötte volna be a jeget, és szintén egy laborban tárolta volna további elemzés céljából. Az olyan kérdések megválaszolása is az elhalasztott Luna–27-re várt volna, mint például hogy mennyi víz van a Holdon, és hogyan lehet hozzáférni.

Nem ez az egyetlen együttműködés az ESA és a Roszkozmosz között, amely veszélybe került Oroszország ukrajnai hadműveletei miatt. A Rosalind Franklin Mars-járó küldetése idén startolt volna, de mivel a Roszkozmosz volt a felelős az indításért, elakadt. A Rosalind Franklin egyébként már túl van egy elhalasztott indításon; 2020-ban a koronavírus-járvány vetett gátat a felszállásának.

Mivel kétévente indítanak új expedíciót, leghamarabb 2024-ben szállhat fel, de persze addig az ESA-nak új partnert kell találnia az oroszok helyett. A Mars-járó jelenleg az ESA raktárában van, a fejlesztők a lehetséges alternatív szállítási rendszerek felkutatásán dolgoznak. A probléma csak az, hogy az orosz Kazacsok-technológia kulcsfontosságú volt a Mars-járó küldetésében.