A több mint 23 millió évvel ezelőtt élt óriáscápa, a megalodon majdnem négyszer nagyobb volt, mint a ma óceánjainkban cirkáló nagy fehér cápa. A két cápafaj egykor egymás mellett élt, és ugyanarra a zsákmányra vadászott. Egy új tanulmány szerint ez a versengés lehetett az egyik oka annak, hogy a húsz méter hosszú megalodon kihalt.
A kutatók új technikát alkalmaztak a megállapításhoz. Elemezték a tizenhárom kihalt cápafaj és a húsz modern cápafaj fogaiban található táplálkozási jeleket, hogy megértsék, hol helyezkednek el a táplálékláncban.
A megalodont a regényekben és a filmekben általában szuperméretű, szörnyű cápaként ábrázolják, de a valóság az, hogy még mindig nagyon keveset tudunk a kihalt cápáról
– mondta a tanulmány szerzője, Kenshu Shimada, a chicagói DePaul Egyetem paleobiológia-professzora és a kansasi Sternberg Természettudományi Múzeum kutató munkatársa.
Új tanulmányunk azt mutatja, hogy a pliocén korabeli nagy fehér cápa táplálkozási köre nagyon hasonló a megalodonéhoz, ami azt jelzi, hogy adataink nem mondanak ellent a versengés feltételezésének
– mondta Shimada. A kutatók ezt az információt akkor találták, amikor a cink kémiai elem különböző izotópjait, vagyis változatait keresték a cápák fogzománcában. A cink létfontosságú az élő szervezetek számára, és döntő szerepet játszik a csontok fejlődésében. A nehéz és könnyű cinkizotópok aránya a fogakban megőrizte, hogy a cápák milyen állatokat ettek.
A cinkizotópok ökológiai indikátorként használhatók, mivel e két különböző izotóp aránya a táplálékláncban felfelé haladva változik – mondta Michael Griffiths társszerző, geokémikus, a New Jersey-i William Paterson Egyetem környezettudományi tanszékének professzora.
Ha például a megalodon nagy fehér cápát evett volna, akkor a táplálékláncban elfoglalt magasabb pozíciója tükröződne az izotópfelvételekben. A tanulmány szerint azonban a két faj között volt némi átfedés, ami arra utal, hogy hasonló zsákmányokon osztoztak.
Az azonos szinten való táplálkozás nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megalodon és a nagy fehér cápa között közvetlen verseny állt fenn ugyanazon zsákmányért, mivel mindkét faj más zsákmányra specializálódhatott. A tanulmány szerint azonban a két faj táplálékai között legalább némi átfedés valószínűsíthető.
A mai nagy fehér cápákhoz hasonlóan valószínűleg nagy halakkal táplálkoztak. A kisebb méretű nagy fehér cápák valószínűleg nem igényeltek annyi táplálékot, mint a megalodon, így versenyelőnyben lehettek, ha hasonló zsákmányállatokkal táplálkoztak
– mondta Griffiths.
A kutatás a Nature Communications című folyóiratban jelent meg kedden.
Ez az első bizonyítéka annak, hogy a táplálkozással kapcsolatos cinkizotópok bizonyítottan megmaradtak a megkövesedett cápafogakban.
Egy hasonló technika – a nitrogénizotópok felhasználása más állatcsoportok táplálkozási jegyeinek tanulmányozására – már jól bevált. A fogakban lévő nitrogén azonban nem konzerválódik elég jól ahhoz, hogy évmilliókkal ezelőtt kihalt állatokat tanulmányozhassanak vele. A cinkizotópokat használó technikát más kihalt állatokra is lehetne alkalmazni étrendjük és ökológiájuk megértése érdekében – írja a CNN.