Az éghajlati válság miatt az emberi faj mérete zsugorodhat, mivel a kisebb testű emlősök jobban képesek megbirkózni az emelkedő globális hőmérséklettel – mondta egy vezető fosszilisszakértő.
Az edinburghi paleontológus szerint a kisebb emlősök jobban megbirkóznak a megnövekedett hőmérséklettel, ezért zsugorodhat idővel az ember. Steve Brusatte professzor, az Edinburghi Egyetem paleontológusa szerint az, ahogyan más emlősök korábban reagáltak az éghajlatváltozás időszakaira, utalhat arra, mi vár az emberre.
Az ember lehetséges helyzetét a korai lovakéhoz hasonlította, melyek testmérete kisebb lett, amikor 55 millió évvel ezelőtt, a paleocén-eocén hőmaximumnak nevezett időszakban a hőmérséklet emelkedett.
A globális felmelegedésről nagyszerű fosszilisadatok állnak rendelkezésre. A geológiai feljegyzések szerint ez az 55 millió évvel korábbi a legutóbbi a nagy globális felmelegedések között. Hátborzongató, mennyire hasonlít a két ábrázolás
– közölte Steve Brusatte.
Az Emlősök felemelkedése és uralma című könyvében Brusatte megjegyzi, hogy a világ melegebb részein élő állatok ma gyakran kisebbek, mint a hidegebb területeken élő állatok, ez a Bergmann-szabály néven ismert ökológiai elv.
Az okok nincsenek teljesen tisztázva, de részben valószínűleg azért, mert a kisebb állatoknak a térfogatukhoz viszonyítva nagyobb a felületük, mint a nagyobbaknak, és így jobban el tudják vezetni a felesleges hőt – magyarázza a paleontológus.
A könyv megjelenése előtt Brusatte azt mondta, hogy a kisebbé válás az emlősök általános módja az éghajlatváltozás kezelésére.
Ez nem jelenti azt, hogy minden emlősfaj kisebb lesz, de úgy tűnik, hogy ez az emlősök gyakori túlélési trükkje, amikor a hőmérséklet elég gyorsan megugrik. Ami felveti a kérdést: ha a hőmérséklet nagyon gyorsan megugrik, az emberek kisebbek lesznek? Szerintem ez mindenképpen hihető.
Brusatte azzal érvelt, hogy más emberi fajokról is megállapították, hogy összezsugorodtak, amikor az erőforrások szűkösek voltak – utalva az úgynevezett hobbitemberre, a Homo floresiensisre, amely egykor az indonéziai Flores szigetét lakta.
Az elmúlt egymillió év emberi maradványait vizsgáló kutatók egy nemrégiben megjelent tanulmányukban azt is felvetették, hogy a hőmérséklet a testméret változásának egyik fő előrejelzője, míg a gímszarvasokat tanulmányozó tudósok szerint Észak-Európában és Skandináviában a melegebb telek vezethettek ahhoz, hogy a szarvasok testmérete kisebb lett – írja a Guardian.
(Borítókép: Jonathan Wood/Getty Images)