Az élet első húsz évében tapasztalt napsugárzás befolyásolhatja a bőrrák későbbi előfordulásának kockázatát.
Még javában tombol a nyár, úgyhogy érdemes összeszedni, hogy mennyire káros a napsugárzás kicsikre és nagyokra, és hogy védekezhetünk ellene.
A bőrrák kialakulásában nagy szerepe van a korai leégésnek. Már egyetlen gyermekkori hólyagos leégés is megkétszerezi a melanóma későbbi kialakulásának kockázatát.
Az UV-sugárzás megzavarja az egészséges sejtekben lévő DNS-t. A sejtek ugyan megjavítják magukat, amikor a sugárzás megszűnik, de ha folyamatosan ki vannak neki téve, nincs esélyük a gyógyulásra. Ilyenkor alakul ki a bőrrák
– mondja Justine Osborne, a délkelet-ausztráliai Cancer Council Victoria nonprofit rákmegelőző szervezet programvezetője.
Világszerte 6,7 millió embernél diagnosztizáltak bőrrákot 2019-ben, 118 000 ember el is hunyt a betegségben.
A csecsemők leégés elleni védelme más megközelítést igényel, mert a Cancer Council szerint soha nem szabad naptejet használni hat hónapos vagy annál kisebb babákon, és egy év alatti gyermekeket nem szabad közvetlenül kitenni az UV-sugárzásnak. A babákat könnyű, légáteresztő ruhával fedhetjük be a nap ellen, árnyékban legyünk velük, és puha sapkával védjük a fejüket.
Az Egészségügyi Világszervezet UV-indexe a nap ultraibolya sugárzásának erősségét méri egy adott napon és helyen, amely 0 (alacsony) és 11 feletti (extrém) érték között mozog. A magasabb szám azt jelzi, hogy nagyobb a bőr és a szem károsodásának kockázata.
A gyerekeknek készült fényvédőket először egy kis bőrfelületen teszteljük, bár nem sűrűn allergizálók, ha mégis, az inkább az extra hozzáadott anyagok (például illatok) miatt fordulhat elő. A fényvédő krémet 30 Celsius-fok alatt kell tárolni, mert ha túlmelegszik, az összetevők szétválnak, és elvesztik a hatékonyságukat. A sötétebb bőrt ugyanúgy károsíthatja a nap, és nem árt tudni, hogy a napsugárzás akkor is növelheti a bőrrák kockázatát, ha nem okoz leégést.
Ausztráliában, ahol világszerte a legtöbb bőrrákos van, a Cancer Council további négy fényvédő intézkedést javasol. Ezek közé tartozik a könnyű, bőrt fedő ruházat, árnyékolók használata, széles karimájú kalap és napszemüveg. De az Egészségügyi Világszervezet idén elindította ingyenes SunSmart Global UV telefonalkalmazását is, amely lokálisan mutatja meg az UV-sugárzás mértékét – különösen nyaraláskor hasznos.
A fényvédők fejlesztésének legnehezebb fázisa a tesztelés, mert tudni kell, hogy a laboratóriumban működő technológia a napon is hasznos-e. De ki ül szívesen órákig a mérgező napon? Ausztráliában azok, akik krikettmérkőzésen drukkolnak. Velük végezte el kísérletét a Queenslandi Műszaki Egyetem kutatócsapata, akik UV-érzékelő matricákat fejlesztettek ki. Ezek színváltoztatással emlékeztetik az embereket, hogy újra kell kenni a naptejet.
A 428 ember részvételével végzett vizsgálatban a matrica tiszta volt a naptej friss felkenésekor, és amikor a fényvédő lekopott a bőrről, vagy beszívódott, a színe lilára változott. Az sem mindegy, hogy mennyi naptejet viszünk fel a bőrünkre: a helyes mennyiség négyzetcentiméterenként két milligramm legalább 30-as faktorszámú (SPF) fényvédő, ami egy felnőtt test számára hét teáskanálnyi krémnek felel meg. Ezt a mennyiséget húsz perccel a napra menés előtt kell felvinni a bőrre, és kétóránként újra kell kenni.
Vannak, akik azt találták ki, hogy teljesen távol maradnak a naptól, de nem ez a jó megoldás. Kell némi napfény a D-vitamin termeléséhez, a gyerekeknek pedig muszáj a szabadban szaladgálniuk, ha jó az idő, mert amúgy sincsenek eleget a levegőn. Menjünk ki velük kora reggel vagy késő délután, amikor az UV-sugarak már gyengébbek.
(Borítókép: Daniel Pockett / Getty Images)