Ha ezt a találmányt gyakorlati orvosi eszközökben is alkalmazni lehetne, az forradalmi áttörést jelentene a rákkezelésben.

A rovarokról általában elmondható, hogy veleszületett érzékenységgel rendelkeznek a különféle vegyi anyagokra. Ez indította a kutatókat arra, hogy a sáskákat onkológiai betegségek diagnosztikájában alkalmazzák – óriási sikerrel.

A rovarok kifinomult szaglásukkal azt érzékelik, hogy a különböző típusú rákfajták megzavarják sejtjeink anyagcsere-folyamatait, és módosítják a leheletünkkel kilélegzett illékony szerves vegyületek (VOC) összetételét.

Ezeket a kémiai változásokat elektronikus légzéselemzőkkel vagy akár speciálisan kiképzett kutyákkal is lehet analizálni.

A rovaragy elektrofiziológiai rögzítési és elemzési platformmal kombinált használata azonban számos előnnyel is jár. Például a rovarokat nem kell kiképezni – bár egy sáska idomításának vizualizálása kétségkívül feldobja a napot. További előny, hogy a rovarok neurális áramkörei rendkívül erős érzékelők, amik természetesen képesek felismerni és létrehozni az idegi válaszokat különböző típusú betegségek esetén.

A sáskakísérletben a rovarok agyához elektródákat rögzítettek, hogy mérjék reakciójukat a különböző sejttípusokból származó gázmintákra. A sáskák nagyon specifikus idegi jeleket generáltak az egyes vegyi anyagokhoz, ami lehetővé tette a szájüregi rák sejtjeinek kimutatását és a daganat típusainak megkülönböztetését.

A tanulmányban ugyan csak a szájüregi rákot vizsgálták, de a kutatók úgy vélik, a módszer felhasználható más típusú rák kimutatására is. Ha a sáskák lehetővé teszik, hogy a rákot idejében felismerjék, akkor az állatok nagy szolgálatot tesznek az orvostudománynak, hiszen az első stádiumú rákbetegek túlélési aránya 80-90 százalék, de a negyedik stádiumban ez a szám már 10-20 százalékra csökken. Már csak azt kell kitalálni, mivel jutalmazzuk meg a hasznos sáskákat!

(Borítókép: Egy olasz sáska (Calliptamus italicus) a talajon a budapesti Népszigeten 2018. július 9-én. Fotó: Róka László  / MTI)