Egy új brit tanulmány 358 451 ember adatait vizsgálta, és összefüggést talált a szieszta és a szív- és érrendszeri betegségek között.
Vannak, akik esküsznek a nappali szunyókálás jótékony hatásaira, sőt azt mondják, az nem is ember, aki a hétvégi ebéd után nem a kanapén landol. Amellett, hogy az evés utáni vízszintes helyzetű pihenés növeli az úszógumik előfordulásának esélyét, komoly egészségi problémákat is jelezhet, persze csak akkor, ha rendszeresen élünk vele.
Egy 2002-es tanulmány összefüggést talált a nappali alvás, a magas vérnyomás és a sztrók között. Az akkori eredmények alapján a reggeli ébredés után és a délutáni alvást követően nő meg a vérnyomásos, szív- és érrendszeri betegségek kockázata.
Ezek a megállapítások most megerősítést nyertek a brit Biobank új vizsgálata alapján. 2006-ban és 2010-ben több mint 500 000, 40 és 69 év közötti brit lakos alvási szokásait és betegségeiket vizsgálták. Majd 2010 és 2019 között is végeztek egy átfogó vizsgálatot szintén a Biobank résztvevőivel nappali pihenési szokásaikkal kapcsolatban, de mindenkit kizártak, aki korábban magas vérnyomással küzdött, vagy átesett már sztrókon. Így 358 451 személy egészségi adatait használták fel a tanulmányban.
A nagy vizsgálati minta érdekes eredményeket hozott: a nappali fényben leggyakrabban szunyókáló férfiak a dohányos, alkoholt is rendszeresen fogyasztó, alacsonyabb iskolai végzettségű, csekélyebb jövedelmű, horkoló és éjszaka forgolódó alanyok voltak. Náluk 24 százalékkal magasabb volt a sztrók és 12 százalékkal a magas vérnyomás kockázata, mint a ritkán vagy soha nem sziesztázóknál. Ez a rizikó tovább növekedett a 60 év alattiak esetében, akiknél a magas vérnyomás kockázata 20 százalék volt, szemben a 60 év felettiek 10 százalékával.
A felmérés azt is kimutatta, hogy ha a szunyókálás egyre gyakoribbá válik, akkor 40 százalékkal nő a magas vérnyomás előfordulásának esélye, de a kutatók hipotézise szerint a szieszta iránti vágy és a magas vérnyomás is ugyanannak az alapbetegségnek a jele lehet, és nem egyik okozza a másikat.
Michael Grandner, az Arizonai Egyetem alvásszakértője és klinikai pszichológusa – aki egyébként nem vett részt az új tanulmányban – kifejtette:
Sokan éjszaka nem tudják magukat kialudni, ez rontja az egészségi állapotukat, de sajnos a nappali pihenés nem alkalmas ennek pótlására. Ez a brit tanulmány azt igazolja, hogy a nagy mennyiségű nappali alvás a szív- és egyéb betegségek fokozott kockázatával jár.
A 20 évvel ezelőtti megállapítások tehát most is érvényesnek bizonyultak: a vérnyomás megemelkedhet a nappali szunyókálás után, ami hozzájárulhat a sztrók fokozott kockázatához.
Úgyhogy csak csínján bánjunk a sziesztázással, inkább próbáljuk magunkat éjszaka kipihenni.
(Borítókép: Kevin Frayer / Getty Images)