Nem lenne olcsó mulatság a leghíresebb és leggazdagabb fáraósír reprodukálása.
A legteljesebb és legsértetlenebb állapotban maradt egyiptomi királysírt 1922-ben tárta fel Howard Carter régész. A Királyok Völgye 62 (KV62) sírja véletlennek és a szerencsének köszönhetően került Carter elé hét év hiábavaló keresés után. Korábban Theodore Davis talált néhány, a sírra utaló jelet más kamrákban, ez volt a szerencse rész, a véletlen pedig az, hogy Carter nem is ebben a régióban szeretett volna kutatni, de ide kapott ásatási engedélyt.
A feltárás után indultak útjukra a pletykák és rémtörténetek a „múmia bosszújáról”, történt ugyanis, hogy Lord Carnavon, az ásatás arisztokrata finanszírozója a sírfeltárás után röviddel elhunyt, így a szarkofágot nem is láthatta. Egy híres francia régész, Georges Bénédite, miután kijött a sírból, szélütést kapott és meghalt, de egy másik munkatárs is váratlanul elhalálozott. A három ember halála elindította a legendát: a múmia nem örül, ha megbolygatják nyughelyét, és elragadja a háborgatókat.
A régészek szerint rendetlen állapotok fogadták őket a sírkamrákban, megelőzhették őket a sírrablók, de még így is rengeteg értékes leletre bukkantak: alabástrom, ezüst-, arany-, elefántcsont tárgyakra. A szarkofágban három koporsó lapult, amelyek a bebalzsamozott tetemet és a szép állapotban fennmaradt arany halotti maszkot rejtették. A maszkot féldrágakő és színes üvegpaszta berakások díszítik, a szem körüli részt pedig lazúrkőből alkották. A múmiát 143 arany ékszer díszítette, az aranykoporsó súlya 1110,4 kilót nyomott.
A fiatalon elhunyt fáraó temetésekor nem garasoskodtak, ma koporsójának elkészítése 5 680 600 fontba kerülne, ami 2 563 649 605 Forintnak felel meg.
A gazdag sírok mindig is izgatták az embereket és nem feltétlenül tudományos szempontból.
Ez a szarkofág a miénk, mert a mi nagy emberünké volt. Éhesek voltunk
– olvasható egy tetten ért sírrabló vallomása egy Kr. e. 1100-ból származó bírósági jegyzőkönyvben. De hiába hivatkoztak az éhségre, a sírrablók igen kegyetlen büntetést kaptak, ha lefülelték őket: orr-, fül-, ajaklevágást és karóba húzást kockáztattak.
Az 1922-es ásatás hat évig húzódott, mert időközben elkezdték a kincsek restaurálását és az elszállításukat is. A tárgyakat a Kairói Múzeumban állították ki.
(Borítókép: Az ókori egyiptomi fáraó, Tutanhamon (i. e. 1342 és 1325 között uralkodott) arany szarkofágja 2019. szeptember 21-én az Egyiptomi Múzeumban. Fotó: Mohamed el-Shahed/AFP)