Szeptember 26-án jelentős szivárgást észleltek a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat 2 gázvezetéken, majd másnap az Északi Áramlat 1-nél is, amelyeket újabbak követtek. A stratégiai fontosságú vezetékek sérüléseinek okait még keresik, mindenesetre szeizmológusok víz alatti robbanásokról számoltak be a földgáz felbukkanása előtt. Az Európai Unió és szakértők is kizárták a véletlen meghibásodás lehetőségét, és szándékos rongálásra gyanakodnak. Oroszország ugyanakkor cáfolja, hogy köze lenne a történtekhez, és az orosz állambiztonság, az FSZB. nyomozást indított „nemzetközi terrorizmus” és „szabotázsakció” miatt. 

Bármi is okozta a szivárgásokat, 

(a földgáz jórészt metánból áll). Habár érdemi szállítás egyik vezetéken sem volt, de részben fel voltak töltve. Tudósok találgatják, mekkora környezeti károkat gerjeszthet a légkörbe kerülő erős üvegházhatású gáz, amelyről tudni lehet, hogy a most tapasztalható globális felmelegedés legalább egynegyedéért felelős.

A csövekből kiömlő metán egy része – normál körülmények között – a vízben szén-dioxiddá oxidálódik. De most olyan hevesen tör fel, hogy nincs ideje reagálni, ezért nagy része metán formájában jut a tenger felszínére – mondja Grant Allen, a Manchesteri Egyetem légkörfizika-professzora. Nem véletlen, hogy sem repülőgépek, sem hajók nem közelíthetik meg a lékek tíz kilométeres körzetét.

Rengeteg, de mihez képest?

120 és 300 millió köbméter közöttire becsülik a csövekben lévő gáz mennyiségét, amelynek fele valószínűleg már kiszabadult a légkörbe. Hogy fogalmunk legyen a mértékről, a kisebb érték is akkora mennyiség, amennyit egy átlagos 100 ezer lakosú nyugati város egy év alatt felhasznál. A Greenpeace másként közelíti meg a gázkiömlés léptékét: számításaik szerint a vezetékekből kikerülő pluszmetán annyira melegíti a légkört, mint Dánia nyolc hónap alatt kibocsátott összes üvegházhatású gázkibocsátása teszi. 

Óriási mennyiségnek tűnik, és „minden bizonnyal erős azonnali melegítő hatása lesz, és jelentősen rontja a levegő minőségét” – állítja Piers Forster, a Leedsi Egyetem Priestley Nemzetközi Klímaközpontjának igazgatója. Ugyanakkor ez a globális gázipar teljes metánszennyezésének mindössze másfél százaléka. Ezért, végső soron

„Normál” körülmények között ugyanis a világ teljes gázellátásának egytizede egyszerűen elszivárog a kitermelés, a szállítás és más gázipari műveletek során. A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint csak 2021-ben annyi földgáz illant el a Földön, mint amennyit Európa használt fel az energiaszektorban.  

Szakértők szerint az Északi Áramlatból ömlő metán nagyjából 2,5 órányi globális metánkibocsátásnak felel meg. Azaz a megállás nélkül, üzemszerűen légkörbe szivárgó metánnak csak a töredéke. És bár jelentős környezeti károkat okoz a mostani szennyezés is, a történtek remélhetőleg élesebb fókuszba helyeznek egy sokkal súlyosabb problémát, az emberi eredetű, üvegházhatást okozó gázkibocsátások hatalmas léptékét.

(Borítókép: A Dán Védelmi Parancsnokság által 2022. szeptember 27-én közzétett képen az Északi Áramlat 2 gázvezeték gázszivárgása látható a balti-tengeri Bornholm sziget közelében. Fotó: Handout/Danish Defense/AFP)