A súlyos koronavírus-fertőzés olyan immunreakciókat okozhat, amelyek károsítják az idegsejteket az agyban, memóriazavarokat és zavartságot okozva, és potenciálisan növelhetik a hosszú távú egészségügyi problémák kockázatát – derül ki az új brit kutatásból.
A londoni King’s College tudósai megállapították, hogy a koronavírus által kiváltott szeszélyes immunválasz megnövelte az idegsejtek pusztulási arányát, és súlyos hatással volt a regenerációra az agy hippokampuszrégiójában, amely kulcsfontosságú a tanulás és a memória szempontjából. Magyar tudósok is vizsgálják a koronavírus agyra gyakorolt hatását, amelyről itt olvashat. Azt kutatták, mit okoz a Covid–19 a fizikailag aktív, illetve az inaktív emberek agyában.
A brit kutatócsoport eredményei azt sugallják, hogy a koronavírus szövődményei neurológiai problémákat okozhatnak a betegeknél, anélkül hogy a vírus magát az agyat támadná. A folyamat feltehetően a betegek tudatzavarát okozza, de hozzájárulhat az agyködhöz és más problémákhoz is, amelyeket a koronavírus-betegek hosszú távon tapasztalnak.
Ezek a neurológiai tünetek nagyon aggasztók a betegek és családjuk számára. Reméljük, hogy kutatásunk segít meghatározni, hogy mely kezelések lennének a legmegfelelőbbek e tünetek enyhítésére vagy megelőzésére
– mondta Carmine Pariante, a KCL Pszichiátriai Intézetének professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók a londoni Guy’s and St Thomas’ NHS Foundation Trustba a világjárvány első hullámában felvett 36 koronavírus-beteg vérét elemezték. Megállapították, hogy az IL-6 nevű fehérje szintje, amelyet az immunsejtek más immunsejtek felé irányuló figyelmeztető jelként bocsátanak ki, a fertőzötteknél több mint 15-ször magasabb volt a normálisnál.
Drámaibb emelkedést találtak az IL-6 szintjében a delíriumban szenvedő koronavírus-pácienseknél, akik rendkívüli zavartság állapotával küzdöttek, mialatt nem tudják, hogy kik és hol vannak. Ezeknél a betegeknél az IL-6 hatszor magasabb volt, mint más koronavírus-betegeknél. A kórházba felvett koronavírusos betegek közel egyharmadánál fordul elő delírium, amely súlyos esetekben kétharmadára emelkedik.
A tudósok ezután azt vizsgálták, hogy az IL-6 magas szintje hogyan hathat a hippokampusz neuronjaira azáltal, hogy a laboratóriumban növesztett idegsejteket a betegek vérének tették ki. Megállapították, hogy a delíriumban szenvedő betegek vére megnövelte az idegsejtek normális elhalási arányát, és gátolta az új agysejtek termelődését. Az okozott károsodás idézheti elő a delíriumot.
A fehérjék blokkolása azonban megvédte az agysejteket a károsodástól – számolnak be a tudósok a Molecular Psychiatry című szaklapban. A munka azt sugallja, hogy a Janus-kináz-gátlóként ismert gyógyszerek, amelyeket már alkalmaznak a koronavírussal szembeni veszélyes immunreakciók csillapítására, felvehetik a harcot a delírium és hatásai ellen.
Az idős emberek különösen érzékenyek a delíriumra, és a zavarodott állapot a demencia kockázatának jelentős növekedéséhez vezet. Az immunfehérjék szintjének mérése viszont segíthet a betegek kezelésének személyre szabásában.