A túlságosan kevés kalória fogyasztása közben nem zsírt, hanem izmot veszítünk, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet, és lerontja teljesítményünket a napi munkavégzés alatt.
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének főiskolai tanára, Horváth Zoltánné szerint a szigorú és rosszul végzett diéták az anyagcsere teljes felborulását és krónikus betegeknél még akár hirtelen szívmegállást is okozhatnak – írja az Egészségkalauz.
A gyors fogyást célzó diéták helyett a szakember inkább javasolja a lassabb, természetesebb ütemű súlyvesztést, aminek eredményét életmódváltással hosszabb távon fenn is lehet tartani.
Orvosi szempontból ideális testtömegnek azt tekintjük, amely mellett a legkisebb – az elhízásból eredő – egészségkárosodás veszélye. Az egészséges tartomány meghatározásakor nem elég pusztán a magasság és testsúly arányán alapuló testtömegindexre (BMI) hagyatkozni – hiszen ez nem tesz különbséget a zsír és az izom tömege között –, hanem célszerű a testösszetételt meghatározni és a rizikótényezőket is felmérni
– mondta Horváth Zoltánné.
A szakember hozzátette, a nemzetközileg is elfogadott ajánlások szerint a lassabb, heti fél-1 kilogrammos fogyás tekinthető egészségesnek, ami által nem épül le az izom, hanem elérhető a zsírcsökkenés. Egy kilogramm testtömeg elvesztése nagyjából 7000 kalóriadeficitet igényel, amit diétával, napi 500-700 kalória megvonásával vagy aktív mozgással is előidézhetünk. Fizikai aktivitással könnyebb megőrizni az elért testtömeget, viszont csak sportolással, az étkezési szokások megváltoztatása nélkül kevésbé érhető el a súlyvesztés.
A dietetikus szerint a gyors fogyókúra izomtömegvesztéssel jár, ami gyengeséghez és erőtlenséghez vezet, de a szív- és légzőizomban csökkenhet az erő, ami a krónikus betegeknél különösen nagy kockázatot jelent. A drasztikus fogyókúrák felboríthatják a szervezet elektrolit-háztartását, vagyis az ásványianyag-egyensúlyt is, és súlyos esetben akár hirtelen szívmegállás is bekövetkezhet.
A legnépszerűbb diétákat értékelve válaszolt lapunknak egy belgyógyász szakértő, aki elmondta, mikor, hogyan és mennyit érdemes diétázni.
(Borítókép: A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar homlokzata a VIII. kerületi Vas utca 17.-ben. Fotó: Róka László / MTI)