Meddig élünk még lefejezés után? Többször is vizsgálták már, hogy kivégzések után mennyi ideig marad még tudatánál az ember.
1945. szeptember 10-én az amerikai Colorado állam egyik városában, Fruitában lefejeztek egy kakast, Mike-ot, hogy finom vacsora készüljön belőle. Ez eddig nem túl érdekes, de az már annál inkább, hogy az állat állítólag túlélte a kivégzést.
A történet szerint több állattal is végeztek vacsoraügyben, de csak egy húzta ki a lottó ötöst: a lefejezés után agytörzsének egy része megmaradt, szíve, légzése, emésztése működött, a nyaki artériájánál pedig vérrög keletkezett, ez akadályozta meg, hogy elvérezzen. Így Mike még másnap is peckesen, igaz, fej nélkül járkált. A rémhír terjedt a zombikakasról, és a Utah Egyetem tudósaihoz is eljutott, akik a szóbeszéd szerint számos tesztnek vetették alá Mike-ot. A kakast cseppfolyós táplálékkal etették a nyelőcsövén keresztül, mígnem Mike 1947 márciusában múlt ki fulladás következtében egy phoenixi motelben.
A Utah Egyetem tudósai megvizsgálták a kakast, és megállapították, hogy az agytörzs és a nyaki artéria is megmaradt. Fruita pedig szépen profitált a rosszul sikerült kakaslecsapásból: 1999 óta minden évben megrendezik a Fej nélküli kakas napot, és szobrot is állítottak emlékére. Mike esete felveti a kérdést: ha levágják valakinek a fejét, lehetséges-e, hogy továbbra is életben marad?
A történelem híres fej nélkül is élő emberei közé sorolják az 1536. május 19-én kivégzett Boleyn Annát, VIII. Henrik angol király második feleségét, akit házasságtörésért, vérfertőzésért és hazaárulásért ítéltek el. A legenda szerint amikor a hóhér felmutatta levágott fejét a tömegnek, többen látták, hogy mozog az ajka, mintha mondani akart volna valamit.
Charlotte Corday 1793. július 13-án ölte meg a francia forradalom radikális jakobinus vezetőjét, Marat-t. Négy nappal később lefejezték, de a hóhér még többször felpofozta a levágott fejet megvetése jeléül, a tömegben szemtanúk látták, hogy Corday arca kipirult, és dühös volt.
Valójában nincs ebben semmi misztikus, a halál után az emberi test valószínűleg még reagál bizonyos ingerekre, és rövid ideig élőként viselkedhet.
1905-ben egy francia orvos megpróbálta kideríteni, mennyi ideig él még a lefejezett ember. Ellátogatott egy guillotine-nal végzett kivégzésre, és direkt az emelvény közelében állt meg, hogy lássa, mi történik, miután a férfi fejét levágták. A fej egy kosárba esett, ő pedig kiáltotta a nevét, a férfi erre kinyitotta a szemét, és ránézett. Ez újra megismétlődött, de harmadszorra már nem történt semmi. A doktor arra jutott, hogy a levágott fej 25-30 másodpercig még képes reagálni.
Egy új-zélandi tanulmány vizsgálata alapján a laboratóriumban lefejezett patkányoknak rövid ideig van agyi aktivitásuk. Kavitha Kongara, a tanulmányt vezető állatorvos-tudományi adjunktus azt tapasztalata, a lefejezést követő tíz-tizenöt másodpercben a patkányok
még mindig jelentős agyi aktivitást mutattak, vagyis a fejlevágás közben érezhetik a fájdalmat.
És feltehetőleg ugyanez történik az emberrel is.
Manapság nagyon ritka a lefejezés mint kivégzési mód, de Szaúd-Arábiában továbbra is alkalmazzák – az Amnesty International szerint ez az egyetlen ország, ahol még érvényben van.
A tálibok is élnek a lefejezés gyakorlatával, katonák, újságírók, humanitárius szervezetek munkatársait végezték már ki így, hiszen látványos és igen elborzasztó módja a gyilkosságnak.
(Borítókép: Godong / Universal Images Group / Getty Images)