Kutatók globális nyelvi adatbázist alkottak, hogy a nyelvek kialakulását vizsgálják.
A Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Zürichi Egyetem és a Harvard Egyetem kutatóinak interdiszciplináris kutatócsoportja megalkotta a GeLaTót, a nyelvi és genetikai adatokat összekapcsoló globális adatbázist. Új tanulmányukban a kutatók megvizsgálták és számszerűsítették, hogy a populációk nyelvi és genetikai története milyen mértékben esik egybe.
A világon több mint 7000 nyelvet beszélnek, elsajátításuknak evolúciós háttere lehet. A nyelveket a szülőktől, csoportoktól, kortárs közösségektől, barátoktól is lehet tanulni, de vajon összefüggenek-e a nyelvek és a gének?
Először azt vizsgálták, amikor a biológiai és nyelvi minták eltérnek egymástól: milyen gyakran és hol fordulnak elő, milyen típusok azonosíthatóak.
Chiara Barbieri, a Zürichi Egyetem genetikusa azt mondta:
Egyértelmű, hogy a rokon nyelveket beszélők általában genetikai rokonságban állnak, vagyis közös a biológiai és kulturális történelmük is. De az adatbázisban világszerte körülbelül minden ötödik gén-nyelv reláció eltér.
A differenciák a legtöbb esetben abból erednek, hogy a népcsoport egy szomszédos, genetikailag eltérő populáció nyelvére vált át. Ritkábban, de az is előfordul, hogy valaki a szomszédokkal való genetikai asszimiláció ellenére is fenntartja eredeti nyelvi identitását.
A tanulmány minket említ példának: a magyarok genetikailag hasonlóak szomszédaikhoz, nyelvük viszont szibériai nyelvekkel rokon. Russell Gray, a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet Nyelvi és Kulturális Evolúció Tanszékének igazgatója és a projekt kezdeményezője szerint
miután tudjuk, hol történtek ilyen nyelvi eltolódások, az okok is felgöngyölíthetők. A múlt kutatásával megérthetjük a nyelv szerepét az emberi sokszínűség, az eltérő populációk kialakulásában.
A GeLaTo több mint 4000, csaknem 300 nyelvet beszélő egyed genetikai információit tartalmazza, ez elég adat a demográfiai és nyelvi történetek kibogozásához. A GeLaTo világszerte a kontinensek közötti gén-nyelv kapcsolatokat kutatja.
A leggyakrabban tanulmányozott nyelvcsalád az indoeurópai volt, ami Európában és Ázsia egyes részein a legelterjedtebb. Idetartozik a francia, a német, a spanyol, a perzsa és a görög.
Az adatkészletünkben szereplő többi régióhoz és nyelvcsaládhoz képest itt a legnagyobb az egyezések aránya, Vagyis a gén-nyelv összhang is
– mondja Damián Blasi, a Harvard Egyetem Humán Evolúciós Biológiai Tanszékének kutatója, a tanulmány társszerzője.
(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)