A III. Vlad havasalföldi fejedelem, Vlad Tepes és a Drakula gróf elnevezés mind ugyanazt a személyt takarja. Az uralkodó több rövidebb időszakon keresztül volt hatalmon Romániában, elsőként 1448-ban, majd 1456 és 1462 között, végül pedig 1476-ban körülbelül egy hónapig. A Karóbahúzó Vladnak is nevezett fejedelem személye azt követően tett szert széles körűbb ismertségre, amikor 1897-ben megjelent a Drakula című, Bram Stoker által írt regény, ami feltehetőleg az ő életét vette alapul.

Bár maga Drakula egy kitalált személy, ahogy azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy a könyvben olvasottak minden eleme az egykori uralkodó személyiségét tükröznék, azonban vannak árulkodó jelek. Ezek egyike, hogy egyes feltételezések szerint oláh alattvalói aggatták rá a Dracul gúnynevet, ami románul annyit tesz, sárkány vagy ördög – utalva ezzel arra, milyen kegyetlen ember volt. Emellett több más megválaszolatlan kérdés is akad a fejedelemmel kapcsolatban, amelyek egy részére hamarosan választ kaphatunk. A tudósok ugyanis biomolekulákat vontak ki a fejedelem egy 1475-ös leveléből, amitől azt remélik, hogy teljes képet ad majd arról, hogyan élt a valóságban. 

Minden kiderül

Az említett levél 1475. augusztus 4-i keltezésű, és egy olyan férfi írta a nagyszebeni polgároknak, aki a szövegben magát Havasalföld hercegének nevezi. Tájékoztatta a város lakóit, hogy hamarosan ő is ott fog lakni. Alul pedig ott szerepel az aláírása is: Vlad Drakula. Ahogy azt a tudósok, Gleb és Svetlana Zilberstein kijelentették, reményeik szerint a leveléből kinyert biokémiai nyomok minden eddig még ismeretlen részletet fel fognak tárni az uralkodóról.

Hozzátették, a dokumentumon talált verejték, ujjlenyomat és nyál betekintést engedhet a történelmi személy életébe. Állításuk szerint nemcsak a fizikai felépítéséről tudnak majd információval szolgálni, hanem az egészségéről, az életmódjáról és a táplálkozásáról is. Mint kifejtették, remélik, hogy pontosabb képet tudnak adni arról, hogyan élt a 15. században az uralkodó, aki főleg arról volt híres, hogy karóba húzatta ellenségeit. 

A két tudós, Gleb és Svetlana Zilberstein egyébként Kazahsztánból származik, és főképp történelmi vegyésznek nevezik magukat. Mint arról a The Guardiannek beszámoltak, pontosan azon a napon vettek kivonatot a levélről, amikor 125 évvel azelőtt megjelent Bram Stoker regénye Drakuláról. 

Nem konkrétan erre a dátumra terveztük. Drakula genetikai anyagainak kinyerése után egész éjjel esett az eső, üvöltöttek a kutyák és villámlott. Tényleg nagyon varázslatos volt a hangulat

– fejtette ki Gleb Zilberstein.

Így zajlik a folyamat

Mint arról Svetlana Zilberstein beszámolt, nekik elsősorban az a dolguk, hogy megtalálják a levélen az uralkodótól származó biokémiai nyomokat, majd ezt követően kezdik elemezni őket. Megvizsgálják az összetételüket és a korukat is. Hozzátette, főleg a fehérjéket és a metabolitokat veszik szemügyre. Hogy miért épp ezen módszert alkalmazzák, arra létezik egyszerű magyarázat. Egy ember DNS-e az egész élete során ugyanaz marad, viszont idővel lebomlik, ahogy teljesen más információval is szolgál, mint a DNS által kódolt fehérjék.

A fehérjék ugyanis a DNS-sel ellentétben – ami egy személy azonosításához, felmenői felkutatásához lehet nagy segítség – főleg az egészségünkről, életmódunkról, táplálkozásunkról, szokásainkról adhatnak pontos képet.

Nem először végeznek ilyen vizsgálatot

A kutatók ugyanakkor nem az uralkodó által írt levélen végeztek ilyen vizsgálatot elsőként, hanem Mihail Bulgakov író A Mester és Margarita című regényének kéziratán. A lapon morfiumot és vesebetegségre utaló fehérjéket találtak, bizonyítva ezzel, hogy  Bulgakovnak vesefájdalmai voltak a kötet írása közben, aminek enyhítésére gyógyszert szedett. 

Svetlana Zilberstein kifejtése szerint a havasalföldi fejedelem esetében arra számítanak, hogy egy teljes képet kapnak a molekuláris portréjáról, ami tükrözni fogja, milyen állapotban volt, amikor a levelet írta.

(Borítókép: Vlad Tepes portréja. Fotó: Stefano Bianchetti / Corbis / Getty Images)