Az életünk szinte minden mozzanatára hatással vannak a társadalom által megalkotott írt vagy íratlan szabályok, amelyek bizony sokszor megnehezítik a mindennapjainkat. Ezek hiányában azonban még a személyek közötti kommunikáció sem működhetne – így ez a cikk sem jelenhetne meg.
De mégis miért olyan fontosak a szabályok? Ezt a kérdést életük során vélhetően a legtöbben már feltették maguknak. Pedig a válasz így leírva egészen egyszerűnek és észszerűnek tűnik: a szabályok a társadalom szabályozásához szükségesek, lehetővé teszik a káosz elkerülését, a legkisebb dolgoktól kezdve egészen a globális problémákig. A legáltalánosabb magyarázat azonban csak a szabály fogalmának felszínét fedi le, ez ugyanis sokkal bonyolultabb, mint amilyennek első pillantásra tűnhet.
A társadalom szabályai tulajdonképpen a viselkedési normák, előírások és törvények sajátos halmazai, amelyeket szándékosan hoztak létre a közösség életének szabályozására.
Ezek a normák biztosítják a rendet, és lehetővé teszik a teljes káosz elkerülését. A manapság elérhető szabályrendszerek azonban folyamatosan alakultak, számos variációt és átalakítást eszközöltek rajtuk az évszázadok során. Ez pedig nem holmi különlegesség vagy luxus, a szabályok elérhetősége kulcsfontosságú kritérium ahhoz, hogy egy mai társadalmat civilizáltnak és fejlettnek nevezhessünk.
A szabályok az élet számos területén segítik az embereket. Lehetővé teszik számunkra, hogy minden folyamatot helyesen hajtsunk végre vagy végezzünk el, a házimunkától kezdve egészen egy vezető pozíció betöltéséig. Egy jól kidolgozott szabályrendszer segíti az emberiséget abban, hogy elkerülje a káoszt és sok olyan problémát, amelyet a szabályozás hiánya okozhat, míg a törvények megszabják azt, hogy mi a helyes, és mi a helytelen.
Az élet számos területén követendő irányelveink vannak, ezeknek köszönhetően pedig különféle folyamatokat tudunk végrehajtani.
A normák lehetővé teszik az emberek számára az interakciót, az együttműködést és a globális fejlődéshez való hozzájárulást is.
A táplálkozás szabályai például segíthetnek megelőzni az egészségügyi problémákat, míg a vallási törvények segítik az embereket abban, hogy azonosítsák egy bizonyos csoporthoz való tartozásukat, akiknek azonos az életszemléletük, és ugyanazon elvek szerint élnek. Az erkölcsi szabályok eközben mankót adnak az embereknek a közös értékek és normák kialakításában, amelyek alapján kiszűrhető, hogy ki a társadalom tagja, és ki nem.
Lényegében ezek azok a mechanizmusok, amelyek a világ és az emberiség lényegi és békés fejlődését befolyásolják. A rendelkezésre álló szabályozásnak köszönhetően a társadalom működik is, nem pedig csak különböző emberek tömege – így kijelenthető, hogy részben
a szabályok provokálták a civilizáció kialakulását, hozzájárultak az országok, a technológia és az oktatás fejlődéséhez is.
Az emberek alapvetően bármit megtehetnének, de terveik és tetteik árthatnak a társadalom többi tagjának, ha nincsenek bizonyos szabályok lefektetve. Néha egyes emberek érdekei ellentmondanak mások vágyainak és törekvéseinek, ami konfliktusokat és súlyos félreértéseket okozhat, így ahhoz, hogy az emberek tudják, hogyan kell ilyen helyzetekben megfelelően viselkedni, a törvényeken kívül kialakult magatartási szabályokra is szükség van.
Évszázadokkal ezelőtt, amikor még nem voltak törvények vagy írott szabályok, az emberek megoldották vitáikat, közösségük legbölcsebb emberéhez fordulva. Ő figyelmesen meghallgatta őket, foglalkozott a problémáikkal, majd a mindenki számára lehető legjobb, ám igazságos döntésre törekedett. Emiatt az emberek tisztelték a véneket, és utasításaik csak nagyon ritkán keltettek kétséget a társadalom tagjaiban. Ez hozzá is tartozik egy csoport megfelelő működéséhez, hiszen
a magatartási szabályok segítik az embert abban, hogy megértse, mit tehet bizonyos körülmények között, és mi az, ami szigorúan tilos.
A magatartási szabályok megfelelő működése nélkül lehetetlen békés társadalomban élni. Az emberek ezek hiányában nem tudnának kommunikálni, mert ahogyan azt napjaikban is sokszor hangoztatják, a szabadság bizonyos korlátozása nélkül nem lehet irányítani, egyénenkénti viselkedési keretek kialakításával azonban az általános rend és harmónia elérhető. Ezen túlmenően a magatartási szabályok betartása a kultúra bizonyos szintjét mutatja, hiszen ha egy személy nem tartja be a megállapított társadalmi normákat, a beszélgetőpartnerek negatívan viszonyulhatnak ehhez a személyhez, a kommunikációjuk így pedig kudarcra lesz ítélve.
Mindez ugyan meglehetősen álomvilágszerűnek hangzik, egy szabályok nélküli világot nemhogy nem tudunk már elképzelni, vélhetően az ezzel járó káoszt nem is feltétlen szeretnénk megtapasztalni.
De mégis hogyan alakulna az életünk szabályok nélkül?
Szabályok nélkül alapvetően már az lehetetlen lenne, hogy ez a cikk megszülessen, majd el is lehessen olvasni, hiszen a hétköznapjaink egyik legfontosabb szabályai a nyelvi szabályok, amelyek a kommunikációnk alapját képezik – ezek nélkül sem szóban, sem írásban nem tudnánk megértetni magunkat és megérteni másokat sem.
Ahhoz, hogy érzékelni tudjuk, milyen lenne az életünk szabályok nélkül, elég csak belegondolni abba, hogy a sportok és a különböző játékok is teljesen értelmetlenek és kezelhetetlenek lennének ezek hiányában. Gondoljunk csak bele, mihez vezetne, ha egy focimeccsen nem kapna piros lapot egy játékos egy rendkívül kemény és szándékos szabálytalanság után, vagy egy sakkjátszma a végtelenségig eltartana, mert valamelyik fél fittyet hány arra, hogy az órával törődjön – írja a BBC.
Természetesen ez alapvetően nem vezetne a társadalom összeomlásához, azonban rendkívül jól szemlélteti azt, hogy bizonyos alapvető szabályokra miért is van szükségünk a hétköznapokban.
A mindennapi élet normái és szabályai ugyanis pontosan azt a funkciót töltik be, mint a játékszabályok – megszabják, mit tehetünk meg, és azt is, hogy hogyan. Ide tartozik az, hogy gyerekként megtanuljuk a kérem szépen és a köszönöm kifejezéseket, a bal vagy épp a jobb oldali közlekedésre, a piros lámpánál való megállásra, az üzletekben való sorban állásra, a nem szemetelésre, a kutyapiszok felszedésére és egyebekre vonatkozó írott vagy éppen íratlan szabályokat is. Ezek ugyanis külön-külön bármennyire is jelentéktelennek tűnhetnek, a harmonikus társadalom építőkövei.
(Borítókép: Getty Images)