A kutyák daganatai molekulárisan és mikroszkopikusan hasonlóak a humán rákhoz, ezért az amerikai Tufts Egyetemen már sikerrel kísérleteznek a négylábúak csontrákjának gyógymódjain, ami könnyen kiterjeszthető majd ránk is.
A kutyáknál sokkal gyakoribb az osteosarcoma (csontrák), mint nálunk, és nagyon magas halálozási kockázattal jár. A megbetegedések 90 százalékánál a rákos sejtek a véren keresztül a tüdőbe jutnak, a túlélési idő ebben a szakaszban átlagosan csupán két hónap. A Rhode Islande-i Tufts Egyetemen azonban hatékonyan kezelik gyógyszeresen a kutyákat – írja a Wired.
A csontrák az emberek között különösen a gyerekeknél jelentkezik, szerencsére viszonylag ritkán: évente 26 ezer új esetet diagnosztizálnak világszerte.
De több mint 35 éve nincs új kezelés, és a rendelkezésre állók nem túl hatékonyak
– mondja Amy LeBlanc állatorvos onkológus. Az osteosarcomában szenvedő emberek túlélési aránya mindössze 30 százalék, ha a rákos sejtek átterjednek a test más részeire.
A kutyás vizsgálatok azonban megváltoztathatják mindezt, mert a náluk jelentkező rákos megbetegedések molekulárisan és mikroszkopikusan hasonlóak az emberekben előforduló rákokhoz, a csontrák különösen. Ha mikroszkóp alatt vizsgáljuk, meg sem lehet különböztetni, hogy állati vagy emberi daganat szövetmintáját nézzük. Ráadásul a kutyák a vizsgálatokra nagyon alkalmasak, mert környezetük az emberéhez hasonló, és gyorsabb élettartamuk hamarabb vezet eredményekre, mint a humán vizsgálatok során.
2019-ben a Colorado Állami Egyetem tudósai 28 olyan kutyán végeztek kísérletet, akiknél az osteosarcoma átterjedt a tüdőre. A kereskedelmi forgalomban lévő rákgyógyszer mellett egy általános vérnyomáscsökkentőt adtak a kutyáknak, ami gátolja a tumornövekedést serkentő fehérvérsejttípusok felszaporodását. Három évvel később a tudósok arról számoltak be, hogy a két gyógyszer a kutyák 50 százalékánál segített csökkenteni vagy stabilizálni a tüdődaganatokat. Ennek eredményeképpen ma, igaz, még csak kísérleti jelleggel, de már osteosarcomában szenvedő gyerekek is kapják a vérnyomáscsökkentőt és a kutyarák elleni gyógyszer humán megfelelőjét.
Egy másik klinikai vizsgálatban a Listeria monocytogenes baktériumnak, a Listeria-fertőzések felelősének kísérleti vakcináját tesztelik. Ez a súlyos ételmérgezést okozó baktérium legyengült formájában serkenti az immunrendszert, úgyhogy mikor kutyákat a baktérium gyenge változatával oltottak be, elpusztultak a hagyományos terápia után megmaradt rákos sejtek. Még idén kiderülhet, hogy az embereknél is hatásos-e.
James Zou, a Stanford Egyetem orvosbiológiai adjunktusa csapatával egy idén januárban közzétett tanulmányban számítógépes modell segítségével hasonlította össze a rákos kutyák genetikai mutációit és kezelési eredményeit humán vizsgálatok adataival, és kiderült,
az analóg genetikai mutációkkal rendelkező és hasonló kezelésben részesülő kutyák és emberek klinikai eredményei megegyeznek, vagyis a kutyák adatai segíthetnek a humán gyógyszerek fejlesztésében.
Ez azért nagy eredmény, mert egyetlen rákgyógyszer hagyományos gyártási folyamata minimum 10 év, dollármilliárdokba kerül, és igen időigényes és költséges – például a klinikai vizsgálatokhoz való embertoborzás miatt. Ha viszont gépi tanulással dolgozzák fel a daganatos kutyák adatait, az nagymértékben felgyorsíthatja a folyamatot.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, a négylábúak nem csak kísérleti alanyok, akiket az ember felhasznál, hanem maguk a betegek, akiknek jólléte prioritást élvez.