A Tel-Avivi Egyetem és az Izraeli Oceanográfiai és Limnológiai Kutatóintézet kísérleteinek sikerült drámai módon megnövelnie a tengeri moszat egészségügyi és gyógyászati értékét, így a jövő élelmiszer-, gyógyszer- és kozmetikai iparában is felhasználható.
A tengeri moszat forradalmasíthatja a modern orvoslást, de nem ez az első vízinövény-siker! Egy éve látott napvilágot, hogy egy ehető tengeri algában található anyag képes megakadályozni, hogy a koronavírus megfertőzze a sejteket. A Tel-Aviv-i Egyetem kutatói tavaly év elején jelentették be a szenzációt, mely szerint a tengerisaláta új fegyvert jelenthet a világjárvány megfékezéséért folytatott küzdelemben.
A Tel-Avivi Egyetem új tanulmányában azt olvashatjuk, az integrált akvakultúra újszerű és fenntartható megközelítésével vizsgálták a moszatot és a haltermesztést. Egy korábbi tanulmányban ugyanez a kutatócsoport olyan technológiát fejlesztett ki, amely lehetővé teszi a fehérjékben és ásványi anyagokban, például cinkben, vasban, jódban, magnéziumban és kalciumban gazdag moszat növekedését. Most azt próbálták megvizsgálni, hogyan lehet fokozni és maximalizálni a moszat bioaktív vegyületeinek és másodlagos metabolitjainak termelését, amik jelentős egészségügyi előnyökkel járnak. Ilyen termelt hasznos anyagok például az antioxidánsok, és a természetes UV-szűrők. Sikerült megkétszerezni a moszat antioxidánsait, megháromszorozni a természetes fényvédő mennyiségét, és tízszeresére növelni az egyedülálló védőpigmentek mennyiségét.
A tengeri moszatok, más néven makroalgák, a part menti ökoszisztéma alapját képezik, amik felszívják a szén-dioxidot és oxigént bocsátanak ki a környezetbe. Megtisztítják a vizet, táplálékot, élőhelyet és menedéket biztosítanak számos halfajnak és gerinctelennek.
Doron Ashkenazi, az új tanulmány szerzője úgy nyilatkozott:
Kevesen tudnak róla, de mindezeken felül a tengeri moszat különféle, az ember számára előnyös, biológiailag aktív vegyületek széles skáláját termeli. Rendkívül hatékony természetes gyár értékes anyagok előállítására.
Az árapályzónában élő tengeri moszat szélsőséges stressznek van kitéve a sótartalom, a hőmérséklet, a tápanyag változásai és az erős napsugárzás miatt. Önvédelemből tehát kénytelen olyan kémiai mechanizmusokat kifejleszteni, természetes vegyületeket előállítani, amik segíthetik a túlélésben.
A kutatócsoport három helyi moszatfajtával kísérletezett – tengerisaláta, Gracilaria és Hypnea –, és különféle stresszhatásoknak tették ki őket (erős napsugárzásnak, tápanyagmegvonásnak és intenzíven sós környezetnek), hogy megtudják, ezek a változások hogyan befolyásolják az értékes bioanyagok koncentrációját a moszatokban. A cél az egészséges, természetes bioaktív vegyületek szintjének növelése volt. Ashkenazi azt mondja:
Lényegében létrehoztuk a szupermoszatot, kifejezetten a feltörekvő egészségügyi és
élelmiszeripari ágazatokban való felhasználásra.
A csapat úgy véli, módszerük világszerte alkalmazható, terveik szerint a növényt gyógyászati tulajdonságokkal (rákellenes, gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumrezisztens) is átitatják. Kiemelik, hogy a hínár kontrollált körülmények közötti termesztése nem szennyezi a környezetet és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Ahogy a tanulmány végén írják, a jövő technológiái az újrahasznosításon és a természeti erőforrások moderált kiaknázásán alapulnak. A moszat pont azt taníthatja meg nekünk, hogy őrizzük meg természetes környezetünket és használjuk fel jó tulajdonságait, anélkül, hogy károsítanánk.
(Borítókép: Brent Durand / Getty Images)