Tom Parsons, a Rhode Island-i Egyetem geofizikusa kollégáival egy új vizsgálatban kiszámította, hogy mennyi a több mint 1 millió New York-i épület kumulatív tömege. A gravitációs vonzással is kalkulálva ez évi 1-2 milliméteres süllyedést okoz a városnak, ami nem tűnik soknak, de bizony az.
A tudósok 2020-ban már felbecsülték, hogy az emberek által valaha gyártott összes anyag megközelítette vagy már meghaladja a Föld minden élőlényének száraz tömegét. Az épületek és utak nagyobb súlyúak, mint az összes fa és cserje együttvéve, a műanyagok tömege már duplája az állatok súlyának.
A több mint 8 milliós lakosú város alatt a lágy üledékek elmozdulnak, a talajra nehezedő terhelések még mélyebbre nyomják – ez nem egy új sci-fi forgatókönyve, hanem New York aktuális története, a város ugyanis süllyed a felhőkarcolók tömege alatt. Egy új tanulmányból derült ki, hogy a város évi 1-2 millimétert süpped, ami nem tűnik túl drámainak, de hosszú távon az.
A város komoly bajban van az árvízveszély és a tengerszint emelkedése miatt. De nemcsak a felhőkarcolók, hanem minden tengerparti, folyó menti, tóparti magas épület súlya is hozzájárulhat a jövőbeni árvízkockázathoz.
Ez a véleménye Tom Parsonsnak, a Rhode Island-i Egyetem geofizikusának, aki kollégáival az új vizsgálatban kiszámította, hogy a több mint 1 millió New York-i épület kumulatív tömege 764 000 000 000 kilogramm – és ebbe nem számították bele az utakat, járdákat, hidakat, vasutakat és egyéb burkolt felültet sem. Majd ezt az épülettömeget lefelé irányuló nyomássá alakították át a gravitációs vonzás figyelembevételével, így jött ki a végeredmény, ami azért is aggasztó, mert a város homokban, iszapban és agyagos üledékekben gazdag, mesterségesen feltöltött talaja kedvez a süppedésnek.
Manhattan alsó része mindössze egy-két méterrel fekszik a jelenlegi tengerszint felett.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy a megnövekedett urbanizáció, beleértve a talajvíz elvezetését és szivattyúzását, csak tovább fokozhatja New York süllyedésének problémáját. De nem New York az egyetlen város, amelynek szembe kell néznie az elmerülés rémképével: 2050-re Indonézia fővárosa, Jakarta negyede víz alá kerülhet. A város egyes részei évente csaknem 11 centimétert süllyednek a talajvíz kitermelése miatt.
New York a harmadik helyen áll a jövőbeli árvizek veszélyeztetettségi rangsorában, ráadásul a 2012-es Sandy és 2021-es Ida hurrikánok is megmutatták, milyen gyorsan lehet a víz az úr.
A világ 99 tengerparti városát vizsgáló 2022-es tanulmány megállapította, hogy a süllyedés nagyobb gond, mint a tengerszint emelkedése. A legtöbb vizsgált városban a szárazföld gyorsabban apad, mint ahogy a tengerszint emelkedik, ami azt jelenti, hogy a lakosságnak hamarabb szembe kell néznie az árvizekkel, mint ahogy azt az éghajlati modellek előre jelezték.