Jelentős mennyiségű szén-dioxidot képes lekötni – a grönlandi jégtakaró által képzett kőzetliszt vagy más néven glaciális liszt lehet a klímaválság elleni küzdelem egyik zászlóshajója a közeljövőben, ugyanis a termőföldekre szórása nagyban csökkentheti a globális felmelegedés mértékét.
Évtizedek óta hangoztatják, hogy most van az utolsó alkalom arra, ha szeretnénk megállítani a globális felmelegedést – azaz ha nem cselekszünk azonnal, és változtatunk drasztikusan, a Földünk szó szerint felperzselődik, és élhetetlenné válik.
A klímaaktivisták, zöldpolitikusok és kutatók emiatt minden erejükkel azon vannak, hogy eredményeket tudjanak felmutatni a globális felmelegedés megállításában. Ebben most nagy előrelépést tehettek azok a kutatók, akik állításuk szerint megtalálták az egyik legjobb megoldást a legnagyobb problémát jelentő szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására.
A kulcs nem más, mint
A grönlandi kőzetliszt – más néven glaciális liszt – lehet.
De miért és hogyan segíthet ez a klímaváltozás folyamatának lelassításában?
A Koppenhágai Egyetem professzorai a Journal of Greenhouse Gas folyóiratban publikált kutatásukban bebizonyították, hogy a grönlandi gleccserek alatt képződött kőzetliszt képes felfogni a szén-dioxidot, amikor azt mezőgazdasági területeken terítik szét. Ennek folyamán ugyanis a természetes kémiai reakciók lebontják a kőzetport, és a levegőből származó szén-dioxidot új, karbonát ásványokban kötik le.
A tudósok úgy vélik, hogy a fokozott kőzetmállásnak vagy eróziónak nevezett folyamat felgyorsítására irányuló intézkedések globális potenciállal bírnak, és több milliárd tonna szén-dioxidot távolíthatnak el a légkörből, segítve ezzel a globális felmelegedés elleni küzdelmet.
A kőzetliszt a jótékony környezeti hatások mellett az érintett föld termésének mennyiségét is növeli. A kutatás eredményei szerint
a grönlandi glaciális liszt kiszórása Dániában jelentősen növelte a hozamot a Carlsberg sörfőzde árpaföldjein is.
Nyersanyagból pedig nincs hiány, Grönland óriási jégtakarója évente egymilliárd tonna kőzetlisztet termel, amely sárként folyik ki a gleccserek alól. Ez azt jelenti, hogy az anyag potenciális kínálata lényegében korlátlan, és kitermelése sem károsítja jelentősen a helyi ökoszisztémát és környezetet.
A kutatók szerint a mostani felfedezés jelentős változást hozhat a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi cél elérésében.
A kőzetliszt az elmúlt 8000 évben halmozódott fel Grönlandon, ami azt jelenti, hogy az egész Föld összes mezőgazdasági területe lefedhető ezzel. Ráadásul más nyersanyagokkal ellentétben a kőzetlisztnek nincs szüksége semmilyen feldolgozásra, így ez lehet az eddigi leghatékonyabb megoldás
– vélekedett Minik Rosing professzor, a Koppenhágai Egyetem munkatársa.
A megoldás eredményességét számokkal is bizonyították, a becslések szerint 250 kilogramm szén-dioxid köthető le egy tonna kőzetliszttel. A tudósok azt is kiszámították, hogy 27 millió tonna szén-dioxidot lehetne megkötni, ha Dániában az összes mezőgazdasági területen szórnának szét kőzetlisztet, ami közel annyi, mint az ország teljes éves szén-dioxid-kibocsátása.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)