Bár a Nílus királynőjének temetkezési helye még mindig ismeretlen, egy megszállott régésznő minden idejét ennek felkutatására áldozza. Kathleen Martinez nem osztja az általános nézetet, miszerint Kleopátra a Földközi-tenger fenekén pihen, ezért Taposiris Magnában, Alexandriától nyugatra keresgél, és már talált is néhány megdöbbentő leletet, például egy hosszú alagutat is.
Az intelligenciájáról, politikai stratégiájáról és szépségéről híres Kleopátra Egyiptom utolsó és legismertebb királynője volt. Népe Ízisz, a gyógyítás és a mágia istennőjének emberi megtestesülésének tartotta. A Kr. e. 69-ben született Kleopátra 18 évesen lépett Egyiptom trónjára, és öccsével, XIII. Ptolemaiosszal együtt uralkodott, amíg viszonyuk el nem mérgesedett – később állítólag ő ölette meg saját testvérét.
Mindenkit az ujja köré csavart, akit kellett, például Róma két legnagyobb emberét: először Caesart, akitől gyereke is született, majd Marcus Antoniust, a Caesar halála után Rómát vezető triumvirek egyikét, akinek több gyermeket is adott. De valószínűleg nem is szépségével hódított, Plutarkhosz így írt róla a Kr. u. 2. század elején keletkezett Párhuzamos életrajzokban:
A külseje önmagában véve nem volt igazán figyelemre méltó. Lényének kisugárzása tette olyan ellenállhatatlanná. Megkapó személyisége elbűvölő beszédstílussal párosult. Intelligenciája és mondanivalója megbabonázta a hallgatóságát. Már az maga volt az öröm, ha a hangját hallotta valaki. Mintha egy többhúros hangszeren játszott volna, úgy váltogatta a nyelveket, melyeken beszélt… És ezzel nem csak a férfiakat hódította meg. A nők istenítették, úgy öltöztek, úgy viselték a hajukat, ahogyan ő.
Talán az emberiség története alatt senki nem játszott olyan fontos szerepet egyszerre a szerelem, a gazdagság, a hatalom, a politika és a diplomácia területén is, mint ő. Nem véletlen, hogy alakját szinte minden művészeti ágban megörökítették, filmekben (a leghíresebb talán az 1963-as, Elizabeth Taylor-féle verzió), festményeken, operákban, Shakespeare színművéről már nem is beszélve. Az uralkodónő iránti rajongás, a rengeteg adaptáció és feldolgozás csöppet sem furcsa, hiszen Kleopátra volt az első nő, aki elhitte, meg tudja hódítani a világot. Igazi harcos volt, aki okosan használta képességeit, és majdnem térdre kényszerítette Rómát is.
Az egyik legnagyobb rejtély azonban a mai napig sírjának helye, ha ez meglenne, Marcus Antoniusé is előkerülne, ugyanis Kleopátra kérésére együtt temették el őket, hogy újra eljátsszák Ízisz és Ozirisz legendáját. Ozirisz kultusza a halhatatlanságot biztosítja, vagyis a halál után az istenek megengedik Kleopátrának, hogy Antoniusszal örökké együtt legyenek.
A legtöbb archeológus szerint Kleopátra sírja az ókori Alexandriában, a Földközi-tenger mélyén fekszik, úgyhogy a 2000-es évek elején víz alatti régészek alaposan átkutatták az egykori Alexandria környéki vizeket, de nem találtak Kleopátrára utaló nyomokat. Ennek ellenére az archeológusok nagy része úgy gondolja, a Nílus királynője egy tengeri sírban pihen. Nem így Kathleen Martinez régész, aki 2009 óta minden idejét bálványa, Kleopátra sírjának felkutatásának szenteli.
Martinez szerint Kleopátrát nem Alexandriában, hanem Ízisz templomában temették el, Taposiris Magnában, Alexandriától körülbelül 50 kilométerre nyugatra.
Taposiris Magna (aminek jelentése Ozirisz sírja) korának jelentős városa volt. Környékén több, a fáraónő arcával díszített érmét és egy őt ábrázoló szoborfejet is találtak. 2021-ben egy kétezer éves, aranynyelvű csontvázra is bukkantak ugyanitt – az aranynyelvet azért tették az elhunyt szájába, hogy tudjon beszélni a túlvilágon.
Martinez az itteni ásatások során földradar és műholdfelvételek segítségével már elképesztő felfedezéseket tett: ereklyéket, több múmiát, szobrokat, ékszereket, érméket, kerámiákat és egyéb műtárgyakat talált, de a közelmúltban egy majdnem 2 méter magas és 1,3 kilométer hosszú alagutat is felfedeztek 13 méter mélyen a föld alatt. Úgy tűnik, igaza van abban, hogy Kleopátra itt lehet valahol, már csak meg kell találni.