A SOTE Neonatológiai Tanszéki Csoport kutatói többek között az oxigénhiányos újszülöttek beszédfejlődésével foglalkoznak. A friss eredmények szerint szoros összefüggés áll fenn a család szocioökonómiai státusza és a gyermekek gondolkodási képességeinek fejlődése között. Vagyis nagyon meghatározó a szülők iskolai végzettsége, ami a gyermek fejlődésneurológiai kimenetelét jelentősen befolyásolhatja.
Ahogy nemrég megírtuk, egy új angol kutatás szerint a csecsemőkorban hallott felnőtt beszéd mennyisége jelentősen befolyásolja a kicsik agyszerkezetének fejlődését. Ehhez kapcsolódóan faggattuk a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszéki Csoport vezetőjét, prof. dr. Szabó Miklóst és kollégáját, dr. Varga Zsuzsannát a magyar kutatásokról.
Prof. dr. Szabó Miklós elmondja, hogy a kis súllyal született koraszülötteket számos, az idegrendszeri fejlődést kedvezőtlenül érintő hatás érheti. A Semmelweis Egyetem Neonatológiai Tanszékén azon dolgoznak, hogy az ilyen babák fejlődése is optimális legyen.
Dr. Szabóék kutatják az oxigénhiány miatt kialakult hormonális változások befolyásolásában rejlő gyógyítási lehetőségeket is, továbbá élettani méréseket végeznek, az agyi keringésváltozásokat vizsgálják a betegség részletesebb megértése és jövőbeni, új gyógyítási eljárások kidolgozása céljából.
A professzor 2004-től gyűjti az újszülött intenzív osztályon kezelt babák adatait azzal a céllal, hogy a gyógyítási eredmények értékelése nyomán évről évre javítani lehessen az ellátás színvonalát.
Dr. Varga Zsuzsanna elmondása szerint elektrofiziológiai mérésekkel kimutatták, hogy már csecsemőkorban képesek a kisbabák az anyanyelvi hangsúly észlelésére, feldolgozására. Ebben a korai életkorokban a kicsik megtanulják, hogy a magyar nyelv esetében a hangsúly mindig az első szótagra esik, ezáltal szóhatárokat jelöl.
Tehát a hangsúlymintázat elsajátítása segíti a kisbabákat abban, hogy a folyamatos beszédből szavakat tudjanak kiemelni, és így szókincset tudjanak építeni.
Négy, hat és tizenkét hónapos babák elektrofiziológiai (eseményhez kötött potenciál) vizsgálata során derült ki, hogy a négy hónaposok már képesek az anyanyelvi és nem anyanyelvi hangsúlymintázatok megkülönböztetésére.
Míg a koraszülött kisbabák (30–36. gesztációs hét között születettek), ha agyi eltérés nélkül is jöttek a világra, már ezekben a korai életkorokban is atipikus módon dolgozzák fel az anyanyelvi hangsúlymintázatot, aminek következtében késhet a szókincsépítésük.
A magyar kutatásokból is világossá vált, hogy az oxigénhiánnyal vagy koraszülötten világra jött babák kedvező fejlődéséhez még inkább elengedhetetlen a környezettől kapott megfelelő kognitív stimuláció. Ezt pedig nagymértékben a szülők, elsősorban az anya iskolai végzettsége befolyásolja.
A tapasztalatok szerint minél magasabban iskolázott egy anya, a gyermeke annál gazdagabb nyelvi környezetet tapasztalhat meg, ennek köszönhetően nyelvi és kognitív fejlődése kedvezőbben alakul – sokszor még akkor is, ha a korai életkorban az idegrendszert ártalmak érték.
Varga Zsuzsa a Koraszülöttek nyelvi fejlődésének jellemzői, rizikótényezői és a korrigált életkor című, a Magyar Pszichológiai Szemlében 2020-ban megjelent cikkében foglalta össze azokat a tudományos ismereteket, amelyeket a koraszülöttség nyelvi fejlődésre gyakorolt negatív hatásairól napjainkban tudunk.
A Semmelweis Egyetem Újszülött Kutatócsoportja az oxigénhiánnyal született gyermekek nyelvi fejlődéséről és az azt kedvezően befolyásoló szocioökonómiai családi környezet hatásairól szóló legfrissebb kutatási eredményeit a közeljövőben teszi közzé egy rangos nemzetközi gyermekgyógyászati szaklapban, az Acta Pediatricában, The role of parental education level in the cognitive developmental outcome of infants with neonatal encephalopathy címmel.