A hírek szerint az orosz hadsereg palackorrú delfineket toboroz a Fekete-tengeren található szevasztopoli haditengerészeti bázis védelmére. Lehet, hogy ez első hallásra őrültségnek tűnhet, de a brit védelmi minisztérium felvételei szerint nagy az állati mozgolódás a kikötőváros körül.
A legfrissebb információk szerint Putyin nemcsak a szárazföldön erősíti haderejét, hanem a Fekete-tengerben is, ahol többek között harci delfinekre támaszkodna. Azonban nem ő találta fel az állatok segítségével vívott háborút, az Egyesült Államok a hatvanas évek óta tanítja a delfineket bombák keresésére és jelölésére, de Svédországban, Izraelben, Észak-Koreában is vannak ilyen programok.
A brit védelmi minisztérium által közzétett legújabb képek azt bizonyítják, Oroszország Szevasztopolban megduplázta azon speciálisan kiképzett delfinek számát, amelyeket fekete-tengeri flottájának és az annektált Krím félszigetnek az ukrán támadások elleni védelmére vetnek be.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tavaly nyáron ígéretet tett a 2014-ben orosz kézre került Krím visszafoglalására, úgyhogy nem csoda, ha a Fekete-tengeri Flotta támaszpontján, a szevasztopoli haditengerészeti bázison a közelmúltban egyre erősebb fegyverkezés tapasztalható. A brit védelmi minisztérium képei április 10-i és 2023. június 8-i dátummal készültek, ezeken lehet látni, hogy nőtt meg a kikötőben a karámokban tartott tengeri emlős állatok száma – 3-4-ről 6-7-re. Sokszor a bázis körül mozgatják őket és csónakokon szállítják speciálisan kialakított „bölcsőkben”.
A harcászati delfinek arra nem alkalmasak, hogy ellenséges búvárokkal harcoljanak, de spion-feladatokra felhasználhatók. Például kikémlelhetik, hogy vannak-e az ukrán különleges erők búvárai közül a vízben, és ezt jelezhetik a kezelőiknek.
A Naval News jelentése szerint senki sem tud leúszni egy delfint – még a legszakszerűbb víz alatti búvárok sem, nem lehet észrevétlenül elszökni sem előlük.
A palackorrú delfinek körülbelül 29 kilométeres óránkénti sebességre képesek, ezzel szemben az emberek maximum 10 kilométer per órával hasítanak.
A delfinek azonban nem az egyetlen védelmi vonal: torpedóelhárító hálók és rakétavető rendszerek, úszóakadályok, elhárítórakéták, speciális víz alatti tüzérség hálózata védi a várost. De ha az ellenséges búvárok mégis túljutnának ezeken, akkor meg lefülelik őket a delfinek.
A jelentések szerint az oroszok a sarkvidéki vizeken beluga bálnákat és fókákat is használnak kémkedésre. Több szokatlanul emberbarát bálnát is lefüleltek már, melyek megfigyelésre alkalmas orosz felszerelést szállítottak. 2019-ben például Norvégia partjainál találkoztak egy orosz kémbálnával. A hátán hámokkal felszerelt állat addig dörgölőzött egy halászhajóhoz, amíg a hámoktól meg nem szabadult az egyik halász segítségével.
A bálnahámon egy speciálisan kialakított, kamera vagy más műszer rögzítésére alkalmas tartó volt, belsejében a „szentpétervári felszerelés” felirat volt olvasható. Akkor a a Norvég Tengerkutató Intézet munkatársa és a Tromsø-i Egyetem kutatója is úgy nyilatkozott, hogy nem az orosz kutatókollégák a felelősek a hámos bálnáért, az állat a haditengerészet munkatársa lehet. Ugyanez a bálna napjainkban újból felbukkant a svéd partoknál.