A kóma a tudat súlyos, ha nem a legsúlyosabb elváltozása, a kómában lévő mintha aludna, de nem reagál semmilyen stimulációra, még fájdalomra sem. EEG-vizsgálatok azonban bebizonyították, hogy a kómában lévő ember nem csak hall, de meg is tudja különböztetni a hangokat. Az agy rejtélyesebb és életképesebb, mint eddig gondolták.
A francia zavargások kapcsán szinte naponta hallani a híradókban, olvasható a hírekben, hogy lövedékektől, veréstől kómába esnek emberek. De a kóma állapota még mindig rejtély, nem csak előttünk, hanem a tudósok előtt is.
Aki kómába esik, eszméletlenül fekszik az ágyában, nem alszik, de nem is halt meg, mintha több állapot között lebegne. Akár évekig is lehet valaki kómában, ha hagyják, és akár hirtelen fel is ébredhet minden előzmény nélkül. Ez a furcsa állapot persze a filmesek fantáziáját is megmozgatta és rengeteg mozi indul a kómából ébredés vagy kómába esés jelenetével. Gondoljunk csak Tarantino Kill Billjére, vagy a Michael Douglas főszereplésével készült Kómára. Az egyik leghíresebb kóma-eset pedig az autóversenyző Michael Schumacheré, akit súlyos síbalesete után tartanak mesterséges kómában.
A kóma oka az agy csökkent oxigénellátása.
Agysejtjeinknek, mint minden sejtnek, oxigénre van szükségük a működéshez, ezt az oxigént az agyban keringő vérből kapják.
Ha a szív leáll, nem jut oxigén az agyba, ilyenkor gyakran előfordul eszméletvesztés, kómába esés. A kómában szenvedő betegek kezelési módja a testhőmérséklet csökkentése, hogy megóvják agyukat a túlzott traumától.
Több betegség is kiválthatja ezt a sokszor csak átmeneti állapotot, előfordulhat baleset, sokk, agyvérzés, agydaganat után is. A Lausanne-i Egyetem kutatásai szerint a kómába esett emberek 40 százaléka idővel magához tér. Évente több olyan esetről is hallhatunk, mikor évtizedes kóma után ébred fel valaki. Ilyen volt, mikor az Egyesült Arab Emírségekben egy nő 27 év után tért magához 2019-ben.
Munira Abdulla egy autóbalesetben sérült meg annyira, hogy kómába esett. Az autó, amiben ült, egy buszba csapódott, a nő kisfiát védte testével, és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy 27 évre elveszítette az eszméletét. De visszajött, és ebben nagy szerepe volt fiának is, aki tornáztatta, fizikoterápiás foglalkozásokra vitte.
A visszatérés azonban csak akkor lehet sikeres, ha gondoskodnak a kómában lévő, és lassan sorvadó testről.
Az, hogy a kómában lévő ember tud-e reagálni az ingerekre, érzékeli-e a környezetét, az eset súlyosságától függ. Ezt a kutatók EEG-vel mérik, ami segít rögzíteni az agysejtek aktivitását. Több beteg arról számolt be, hogy hallott hangokat a kóma alatt, sőt, árnyakat is érzékelt.
Egy néhány évvel ezelőtti vizsgálatból az derült ki, hogy
a kómában lévők agya reagál a hangokra, és a legtöbbjük megkülönbözteti az átlagos vagy az azoktól eltérő (hangosabb, erősebb) hangokat.
Ez a megkülönböztetési képesség majdnem annyira precíz, mint az éber, egészséges embereknél, legalábbis a kóma első napján. A második napon csökkent a hangok megkülönböztetésének képessége, és csak azoknál javult, akik később fel is ébredtek a kómából. Az agyuk képes volt feldolgozni a hangokat, például a hozzájuk beszélő személy hangját.
Vannak, akik felébredve fel tudják idézni, hogy milyen képeket láttak a kóma alatt. Van, akinek permanens rémálma volt, más egy másik életet élt kómája idején egy másik városban. 2017-ben Jennifer Beaver egy golfkocsiról esett le, súlyos fejsérülést szenvedett, agyvérzése lett és mesterséges kómába helyezték. Férjének azt mondták, nem valószínű, hogy túléli, ha mégis, fogyatékos lesz. De mikor felébresztették a kómából, nemcsak hogy egészséges volt, de fel tudta idézni, mit beszéltek az ágya körül, míg ő eszméletlenül feküdt, és azt is meg tudta mondani, melyik barátja állt az ágya mellett.
Az orvosok még agyi képalkotó vizsgálatokkal és egyéb tesztekkel sem lehetnek biztosak abban, hogy egy adott beteg kilábal-e a kómából, vagy hogyan fog felépülni.