Hiába hisszük, hogy az alvás minősége és mennyisége lehet a legmérvadóbb abban, hogy milyen hangulatban vágunk neki a következő napnak, sokkal többet segíthet maga a gondolat, hogy jól aludtunk, mint az, hogy valójában megfelelő időt töltöttünk-e az ágyban.
Az ember hangulatát reggelente nagyban határozza meg az, hogy hogyan alakult az éjszakája, azaz, hogy milyen minőségben és mennyi időt tudott alvással tölteni. Sokszor hallani azt, hogy valaki bal lábbal kelt fel, és emiatt már az egész napos jó hangulata halálra van ítélve, a mondás pedig akár valódi is lehet, ugyanis egy friss tanulmány szerint sokkal több múlik azon, hogy hogyan gondolunk arra, hogy milyen volt az alvás, mint az, hogy valójában mennyire volt jó, vagy éppen rossz az ágyban töltött idő.
Azaz ahelyett, hogy állandóan azt hajszolnánk, hogy teljesítsük a kítűzött alvási célokat, így például a 7-8 órás alvásidőt, sokkal inkább pozitívan kell állni ahhoz, hogy milyen volt az éjszakánk, mivel ez
SOKKAL NAGYOBB HATÁST GYAKOROL A HANGULATUNKRA, MINT MAGA A PIHENÉS MINŐSÉGE VAGY IDŐTARTAMA.
Minderre a Wawricki Egyetem kutatói találtak bizonyítékot, akik több mint 100, 18 és 22 év közötti embert kértek meg arra a kisíréletük során, hogy vezessenek naplót az előző éjszakai alvásukról. Ebben az önkéntesek minden részletet rögzítettek, többek között azt, hogy mikor feküdtek le, mennyi időbe telt, amíg elaludtak, és mennyire voltak elégedettek a az alvás minőségével.
Az alvás rögzítését követő napon aztán öt alkalommal kellett beszámolniuk pozitív és negatív érzelmeikről, illetve arról, hogy mennyire elégedettek jelenleg az életükkel. A résztvevők eközben egy aktigráfot is viseltek a csuklójukon – amely a személyek mozgását mérte –, hogy megállapíthassák alvási szokásaikat és pihenési ciklusaikat.
A kutatók ezt követően összehasonlították az aktigráf adatait a résztvevők alvási szokásaival és azzal, hogyan érezték magukat másnap. Az Emotion folyóiratban megjelent eredmények felfedték, hogy
azok, akik egyszerűen úgy érezték, hogy jól aludtak, jobb kedvük volt másnap – még akkor is, ha az alvásminőségük valójában rossz volt.
A kutatást vezető szerző, Dr. Anita Lenneis szerint ez amiatt lehet, mert bár egy alváskövető eszköz jelezheti az, hogy rosszul aludtunk előző éjjel, az alvás minőségéről alkotott saját felfogásunk meglehetősen pozitív lehet – ez pedig másnap nagyban javíthat a hangulatán.
A csapat szerint eredményeik megegyeznek a korábbi kutatásokkal, amelyek szerint az emberek saját bevallása szerinti egészségi állapota, és nem a tényleges egészségi állapotuk volt a fő tényező az élettel való elégedettségükben és jólétükben.