Lionel Messi nevét ma az is ismeri, aki egyébként nem futballrajongó, a 36 éves argentin mindent elért a fociban, amit csak lehet. Karrierje során többször is megkapta az Aranylabdát, valamint bizonyult a legjobbnak a nemzetközi szövetség (FIFA) szavazásán, világbajnok, Bajnokok Ligája-győztes, gólkirály, olimpiai aranyérmes. 2023 júliusától az Inter Miami játékosa, és máris bekerült a hírekbe csodagóljaival. Mi az, ami utoljára jutna eszünkbe egy ekkora sztárról? Az, hogy szorongó alkat.

Maradona, a 2020 novemberében, 60 éves korában elhunyt másik argentin futballóriás mondta azt a fiatal Messiről, hogy nem lehet vezért csinálni egy olyan futballistából, aki hússzor megy vécére egy meccs előtt. Messi 2014-ben a pályán hányta el magát, és az argentin válogatott akkori szövetségi kapitánya, Alejandro Sabella akkor nyilatkozott is legjobb játékosa szorongásáról. De hogy válhatott akkor belőle a labdarúgás királya?

Mi a Messi-titok?

Messi a meccs elején úgy nyugtatja meg magát, hogy nem vesz részt aktívan a játékban, nem érintkezik csapattársaival, nem is rohan, inkább csak sétál vagy kocog. Így csillapítja az idegeit és feltérképezi az ellenfél játékosait, taktikájukat – gyengeségeket, erősségeket. És saját csapatát is megfigyeli, emiatt a szemlélődés miatt a meccs elején nem oszt nagy szerepet magára, de ez a kezdeti passzivitás később busásan megtérül.

2017-ben Messi az egyik Barcelona–Real Madrid rangadón csupán négy percet futott (igaz, több mint nyolcvan percen keresztül gyalogolt), mégis képes volt kilenc helyzetet kialakítani, ezekből egy gólt szerzett, és adott egy olyan kulcspasszt, amiből csapattársa gólt lőtt, így aztán gólpassz lett remek megmozdulásából. A Barcelona meg is nyerte a meccset.

Épp ez a felkészülés teszi lehetővé, hogy mindig jó időben legyen jó helyen. Vagyis ha bármilyen élethelyzetben szorongunk, Messi-módra álljunk meg, lassítsunk le.

Álljunk meg, ha szorongunk

Judson Brewer pszichiáter és idegtudós tizenöt évvel ezelőtt a függők szorongásait akarta oldani, ekkor dolgozta ki alaposan Messi módszerét négy lépcsőben, ez lett a RAIN (Recognize, Allow, Investigate, Note).

A RAIN lényege, hogy felismerjük, mi dolgozik bennünk, nem állunk ellen neki, megvizsgáljuk érzelmeinket, gondolatainkat, és megfigyeljük, mi történik percről percre. Brewer RAIN megközelítésének négy lépése közül a második – az engedélyezés – talán a legnehezebb: utat engedni az élménynek, nem tenni semmit – mindez könnyűnek hangzik, de pont ez a legproblémásabb; nem cselekedni, amikor minden porcikád cselekvésre ösztönöz.

Brewer dohányosokkal dolgozott együtt, mert a nikotinfüggőség az egyik legerősebb dependencia, nagyon komoly szorongáshoz, stresszhez vezet, ha a dohányos nem gyújthat rá. A függőknek először két órán keresztül kellett ellenállniuk a vágynak. Brewer hipotézise az volt, hogy akik két órát kibírnak cigaretta nélkül, új nemdohányzási szokásokat alakíthatnak ki, és ha meg tudják hosszabbítani ezeket a szakaszokat, egy idő után már egyáltalán nem éreznek késztetést a dohányzásra.

A pszichiáter magán is ki akarta próbálni a metódust, de mivel nem dohányzott, azt találta ki, hogy két órán keresztül meditál mozdulatlanul. Amikor nyugtalanabbnak kezdte érezni magát, a RAIN lépéseihez fordult: felismerés, engedés, vizsgálat, rögzítés. A mozdulatlanságban az volt a legrosszabb, hogy nyugtalanná vált, és ezer hang üvöltötte a fejében, hogy keljen fel. Hosszú hónapokig harcolt, aztán egy napon végre végig tudta ülni mozdulatlanul a két órát. Ezután minden újabb meditáció egyre könnyebb volt, mert már tudta, hogy meg lehet csinálni.

A RAIN-módszert alkalmazó dohányosok nagyon nagy számban tették le a cigarettát, mert megtanulták, hogyan álljanak meg akkor, amikor a testük követeli a szorongáscsökkentést.

(Borítókép: Lionel Messi. Fotó: Julian Finney / Getty Images)