Minden eddiginél környezettudatosabb fesztivált álmodtak meg a Sziget szervezői idén. Erről a helyszín bejárása során a saját szemünkkel is megbizonyosodhattunk, a fesztivál zöld- és fenntartható megoldásairól pedig Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője és Dominus Ákos, a fesztivál fenntarthatósági menedzsere is mesélt az Indexnek.
A nyár egyeseknek az utazásról és a kikapcsolódásról szól, míg másoknak ez az időszak teljesen összeforrt a zenei fesztiválokkal. Utóbbiakra vonatkozóan gyakran merül fel problémaként, hogy amellett, hogy néhány helyi lakos életét megnehezíti a hajnalig dübörgő zene, a fesztiválozók hatalmas szemetet hagynak maguk után a buli végeztével, ami nemcsak a szemünket böki, de a környezetünket is károsíthatja – ráadásul a fesztiválok lebonyolítása, az eldobható evőeszközök és poharak, valamint a hátrahagyott sátrak és csikkhegyek miatt korántsem nevezhető környezetbarátnak.
De nem a szigeten!
A fesztivál hosszú ideje elkötelezett amellett, hogy aktív szerepet vállaljon a globális felmelegedés elleni harcban és a fenntarthatóság elősegítésében, amire minden évben szeretnék a Hajógyári-szigetre érkező vendégeket is sarkallni.
A fenntarthatóság jelenleg az egyik legnagyobb kihívás a tömegrendezvényekkel és fesztiválokkal foglalkozó iparág előtt is, mivel a fenntartható gyakorlatok alkalmazásának szükségessége sürgetőbb, mint valaha. Ehhez mérten a rendezvényszervezők kétségtelenül egyre tudatosabbak saját karbonlábnyomukra vonatkozóan, és egyre több fesztiválozó is elvárja az adott eseménytől, hogy minden a lehető legkörnyezetbarátabb legyen. Ezt pedig a Sziget minden korábbinál komolyabban veszi.
Esetünkben ez már egy bő tízéves folyamat. Nyilván ebben volt két év szünet. Akkor volt sajnos a legkisebb a környezeti lábnyomunk, de évről évre próbálunk abba az irányba haladni, hogy egy ilyen óriási tömeg, illetve óriási léptékű fesztivál ökológiai lábnyomát csökkentsük, amennyire lehet. Tudjuk, hogy ez sosem lesz nulla, ez nyilvánvaló, de mindent elkövetünk, hogy minél több hulladékot újrahasznosítsunk, és minél kevesebb szemét keletkezzen. A Hajógyári-sziget közparkját a fővárossal közösen karbantartjuk, egy természetvédelmi terület is ki van jelölve a fesztivál területén. Az egész rengeteg apróságból áll össze, minden évben próbálunk még többet hozzátenni, hogy a nap végén azt mondhassuk, egy igazán zöld fesztivált szerveztünk
– mesélte az Indexnek Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője.
Idén a szervezők a temérdek, már korábban bevezetett program és edukációs kezdeményezés mellett a legfontosabb újítást az étkeztetés terén hozták, a műanyag étkészletek száműzése mellett immáron az is rendkívül fontos, hogy maguk az ételek is fenntartható forrásból származzanak.
Az egyik dolog, amire idén nagy hangsúlyt akartunk fektetni, az az étkeztetés, szerettük volna a kisebb klímateherrel előállított ételeket előtérbe helyezni. Emiatt bevezettünk egy kritériumrendszert, amelynek minden vendéglátósunknak meg kell felelnie. A jelentkezésnél már lehetőséget kaptak, hogy bemutassák, hogyan tudnának megzöldülni és sokkal fenntarthatóbb módon működni, mi pedig ez alapján választottunk azok közül, akik erre hajlandóságot mutattak, és meg tudtak felelni a követelményrendszernek
– magyarázta lapunknak Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere.
Emiatt a fesztiválon minden eddiginél több, helyi kereskedőtől származó alapanyagból készült és vegetariánus vagy vegán étel közül választhatnak a vendégek.
Reméljük, az új rendszer bevezetése miatt sokkal több vegán és vegetariánus étel lesz értékesítve a fesztiválon, valamint bízunk benne, hogy nőni fog a helyi alapanyagok felhasználásával készült ételek száma is
– tette hozzá.
A fesztiválokon a színpadok mellett a kempingek azok a pontok, ahol a legtöbb hulladék felgyülemlik, elég csak az eldobott csomagolásokra, poharakra, sörösdobozokra és cigicsikkekre gondolni, amelyek mellett a hátrahagyott sátrak is meglehetősen megnehezítik a fenntarthatóság megvalósulását. A Hajógyári-szigeten azonban már ez sem okoz komoly fejfájást. A szervezők ugyanis létrehozták a Ígéret Kempinget azon fesztiválozók számára, akik hasonló gondolkodású kempingezőkkel szeretnének együtt lenni, környezetbarát módon élni a Szigeten, csökkentve az ökológiai lábnyomot.
Ráadásul a szervezők tavaly óta arra is megkérik a táborozókat, hogy videóüzeneteken keresztül tegyenek ígéretet a kempingek rendben tartására, a már fölöslegessé vált sátrakat és felszereléseket pedig fel lehet ajánlani jótékony célra. Ezt a kempingekben kihelyezett gyűjtőpontokon tehetik meg a fesztiválozók – magyarázta Dominus.
Az elmúlt évben szó szerint hatalmas port kavart a fesztiválközönség és az erről szóló hírek is, ami a tavaly nyári szárazság miatt nem volt komoly meglepetés, idén azonban az elmúlt hetek esőzései és a szervezők is tettek arról, hogy ne fuldokoljanak a vendégek. A Sziget csapata által bevetett technológia a levegőből vonja ki, majd vezeti vissza a nedvességet a talajba, ennek köszönhetően lényegesen leredukálódik a homok és a szálló por mennyisége a fesztivál egész területén, ráadásul egy úgynevezett földfiatalító kezelés is volt a Hajógyári-szigeten a fesztivált megelőzően.
A másik nagy problémát általában a hatalmas szemét jelenti, amelyet kellő előzetes felkészültség nélkül utólag már szinte lehetetlen szelektíven begyűjteni – a Sziget azonban a szeméttel szemben is felvette a kesztyűt.
A szelektíven gyűjtött hulladék kiemelt fontosságú a fesztiválon, emiatt pedig a sziget minden pontján szelektív hulladékgyűjtőket helyeztünk ki. Szeretnénk, ha a szigetre bekerülő szemét legalább felét újra lehetne hasznosítani – idén kifejezetten a kartonok újrahasznosítását tűztük ki célul
– emelte ki a szakember.
Az elmúlt években a repoharak is többször felfordulást keltettek, egyesek azt nehezményezték, hogy a rendszer mindössze lehúzza az embereket, és kicsit sem zöldebb megoldás a korábbi eldobható elődöknél, míg mások szerint azért nem jó megoldás a használatuk, mert a legtöbben ezeket is a kukába dobják ki, sokszor egyszeri használatot követően. Emiatt a fesztivál szervezői fontos lépéseket vezettek be.
A repoharaknál idéntől bevezettünk egy visszaváltási rendszert azért, hogy annyi pohár se kerüljön a szemétbe, amennyi eddig
– tette hozzá Dominus, kiemelve, a saját felméréseik szerint a vendégek 70 százaléka használja a szelektív kukákat, emellett pedig idéntől a megszokott mobilvécék helyett kizárólag angol WC-k találhatók a helyszínen, és ivókutakat is kihelyeztek a szigeten.
A klímaváltozás elleni harc egyik, ha nem a legfontosabb eleme a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a karbonsemlegesség elérése, így a szervezők is szeretnék a lehető legkisebbre szorítani ennek mértékét.
Mint köztudott, ezt a közlekedés terén lehet a leginkább megtenni, ezért hangsúlyozzák, hogy a fesztivál területét is érdemes a legzöldebb módon megközelíteni. Erre az egyik legjobb mód a tömegközlekedés, amely ezen időszakban sűrűbb az utasok megnövekedett száma miatt, a Szigetet pedig elektromos rollerrel vagy kerékpárral is meg lehet közelíteni, hiszen parkoló és kerékpártároló is a vendégek rendelkezésére áll. Emellett kerékpárkölcsönző is helyet kapott a Hajógyárin.
A külföldről repülőgéppel érkezőknek sem kell kellemetlenül érezni magukat amiatt, hogy ilyen közlekedési eszközzel érkeztek Budapestre, hiszen egy szén-dioxid-kompenzációs program keretein belül lehetőségük van arra, hogy repüléskompenzációs céllal 15 eurót felajánljanak, amelyet a szervezők egy szén-dioxid-semlegesítéssel foglalkozó szervezetnek adományoznak a fesztivál végén.
A Green Sziget kezdeményezésről ide kattintva olvashatnak többet.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)