Több tanulmány is bizonyította, hogy egyre több fiatal esik át szívinfarktuson vagy szívmegálláson. Mi ennek az oka, és hogy lehet kivédeni?
Friss hír, hogy 17 évesen meghalt Caleb White, korosztálya egyik legtehetségesebb kosárlabdázója, miután edzés közben összeesett a pályán, az orvosok pedig már nem tudták megmenteni az életét – számoltak be a tragikus hírről tengerentúli híradások. És egyre több hasonló hírt hallunk, gondoljunk csak a 18 éves Bronny Jamesre, LeBron James legidősebb fiára, aki néhány hete szívleállás után összeesett az egyetemi kosáredzésen.
A szívmegállás nem egyenlő a szívrohammal: szívmegálláskor a szív elektromos meghibásodást tapasztal, és hirtelen leáll, okozhatja megvastagodott szívizom, szívelégtelenség, szabálytalan szívverés. Ez különbözik a szívrohamtól, ami akkor következik be, ha a szívbe irányuló véráramlás részben vagy teljesen lebénul.
A szívinfarktusok tünete mellkasi fájdalom vagy áll-, nyak-, hátfájdalom, kargyengeség, légszomj, ájulás.
Egy 2000 és 2016 között végzett tanulmány, amiben szívinfarktuson átesett 2000 ember vett részt, megállapította, hogy minden ötödik 40 éves vagy annál fiatalabb. Ráadásul ugyanolyan valószínűséggel végzetes náluk, mint az idősebb korosztályok tagjainál.
Eddig a férfiakra volt jellemzőbb a szívinfarktus előfordulása, de mára a fiatalabb nőknél több a szívroham, mint a fiatalabb férfiaknál, és rosszabb a kimenetelük. A nők jellemzően fekete bőrűek, és egyéb betegségük is van: magas vérnyomás, cukor- vagy vesebetegség, korábbi stroke.
A legkomolyabb kockázati faktorok a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint és az elhízás, amelyek mindegyike eltömítheti és károsíthatja a vért a szívbe szállító artériákat.
Bár ezek a rendellenességek lehetnek genetikai eredetűek, de az életmód miatt is kialakulhatnak.
A koronavírus is megnövelte a szívbetegségek számát: a Journal of Medical Virology folyóiratban megjelent 2022-es tanulmány szerint a szívinfarktus okozta halálozások száma 14 százalékkal nőtt a járvány első évében, főleg a 25 és 44 év közötti felnőttek között, mert a vírus aktiválta a gyulladásos reakciókat a szervezetben, vastagabbá és ragadósabbá tette a vért, ez vérrögök kialakulásához vezetett. Eltömődtek az artériák, ami szívrohamot okozott.
A szívroham kockázatát növeli még a dohányzás, a kábítószer- és alkoholfogyasztás is.
A korai megelőzés kulcsfontosságú lehet, mert minél tovább él együtt az ember a kockázati tényezőkkel, annál nagyobb az esélye a szívbetegség kialakulásának és a későbbi rossz kimenetelnek.
De tehetünk ellene egészséges táplálkozással, rendszeres fizikai aktivitással, a dohányzás mellőzésével és elegendő alvással.