Az immunrendszerünk például! De milyen ez a belső hadseregünk, miből áll, honnan tudhatjuk, hogy jól működik-e és hogyan befolyásolhatjuk? Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológust is megkérdeztük testünk egyik legfontosabb szervéről.
A Földön élő állatok nagy része csak vele született immunrendszerrel rendelkezik, de a gerinceseknek, köztük nekünk is, adaptív védekezőrendszerük is van, amely kiegészíti a született rendszert. Mégis alig tudunk valamit immunrendszerünkről, pedig ahogy Prof. Dr. Nékám Kristóf allergológus mondja,
az egyik legfontosabb szervünk, ha nem a legfontosabb, a szív után.
Az immunrendszer ármádiája egy igazi hadhoz hasonlóan különböző egységekből áll, amik az ellenséges betolakodók kiküszöbölését célozzák be. És a valódi hadseregekhez hasonlóan ez sem működik mindig jól, egyes csapatai rosszul teljesíthetnek, mások lapíthatnak, miközben néhány haderő teljes gőzzel küzd, de ez kevés lehet. És ilyenkor lép életbe a hadiállapot, a betegség.
Honnan tudhatjuk, hogy hogy teljesít a hadseregünk? Fontos kérdés most, hogy közeleg az omikron új variánsa. Dr. Nékám Kristóf szerint az első számú jelzés immunrendszerünkről, hogy
mennyire vagyunk hajlamosak a betegségekre, de ezen kívül teszttel, főleg vérvizsgálattal is meghatározható, hogy milyen állapotú védekezőrendszerünk.
Az első védelmi vonalunk a vele született immunrendszer sejtjeiből áll, például a makrofágokból, ezek olyan fehérvérsejtek, amik bekebelezik és eltakarítják a szervezet sejttörmelékét, baktériumokat, ráksejteket.
Érdekes funkciója az antigénprezentálás, amikor a bekebelezett baktérium egyes darabjait „bemutatja” az immunrendszer más sejtjei számára, így azok is értesülnek a behatolás tényéről.
Ha egy baktérium áthatol a bőrön vagy a nyálkahártyán, egy makrofággal találkozik, ami legyőzheti, de ha súlyosabb a behatolás, falósejtek (neutrofil granulocita) sietnek a segítségére.
A fenyegetés azonosítása után egy második védelmi vonal, az adaptív (vagy szerzett) immunrendszer lép működésbe speciálisabb eszközökkel – antitestekkel (a kórokozók felismerését segítik az immunrendszernek), B limfocitákkal, T limfocitákkal.
A vele született immunrendszer gyorsan, de nem specifikusan reagál, az adaptív immunrendszer lassabban, de az adott kórokozóra válaszol. Ez utóbbi csak akkor lép működésbe, ha a vele született nem tudja legyőzni a fertőzést. Hogy erősíthetjük-e? Az allergológus szerint
az immunrendszer működése általában ideális. Ha valakinek nincs semmilyen speciális tünete, nem érdemes külön foglalkozni vele, azon kívül, amit úgyis megteszünk – sport, stressz és dohányzás kerülése, kiegyensúlyozott táplálkozás.
Az adaptív immunrendszernek a vele születettel ellentétben van emlékezete, felismeri, ha már találkozott egy kórokozóval, és másodszorra gyorsabban lép fel ellene. Ez a védőoltások alapelve is, de ahogy a doktor úr mondja, az, hogy valaki hogy vészel át egy betegséget, nemcsak az immunrendszerétől, hanem a környezeti, életmódbeli tényezőktől is függ.
Akinél évente előfordul néhány betegség, az teljesen normális. Ha súlyosabbak a tünetei, visszatérő fertőzései vannak, akkor érdemes a gyenge immunrendszerre gyanakodni. És akkor bevethetjük az immunerősítő trükköket is, a sportot, a táplálkozást, mert, ahogy az allergológus mondja:
Az immunrendszert dédelgetni kell!
Ne dohányozzunk, ne vigyük túlzásba az alkoholfogyasztást, sportoljunk legalább napi 30 percet akár egy kiadós séta formájában, és kerüljük a cukrot, mert az is kiderült, hogy az immunrendszerünkre ez az élelmiszer van a legrosszabb hatással.
(Borítókép: Nékám Kristóf orvos 2019. május 7-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)