A Hawaiin pusztító tűzvészről mi is többször hírt adtunk, az emberéleteket követelő katasztrófa a helyi kormányzó szerint az évszázad legsúlyosabb természeti csapása volt. Most a kutatók az ivóvíz minősége, a tengeri ökoszisztéma és a tűzvész összefüggéseit vizsgálják. Vajon hatott-e ezekre is a pusztítás?

Eddig több mint 100 ember halt meg; a Lahaina városát elpusztító futótűz a leghalálosabb volt az Egyesült Államok modern kori történelmében. A tűz becslések szerint 2200 épületet károsított vagy semmisített meg, és olyan mérgező környezet hívott életre, ami még a vízminőséget is befolyásolta.

Ugyanis Lahaina vízrendszerében megjelent a rákkeltő benzol, és a hatóságok már fel is hívták a lakosok figyelmét, hogy ne igyanak csapvizet.

A Hawaii Egyetem tudósai a helyi vízügyi tisztviselőkkel együtt dolgozva megkezdték a különféle szennyeződések tesztelését, amelyek a műanyagok, járművek, háztartási vegyszerek égése során szabadulhattak fel.

Andrew Whelton, az Indiana állambeli Purdue Egyetem mérnöke úgy nyilatkozott,

amikor több épület megsemmisül, a vízrendszerben megtörik a nyomás, és olyan vákuum is keletkezhet, ami a leégett területekről a szennyezést a vízelvezető csövekbe juttatja.

Ezek a szennyező anyagok ezután keringhetnek a vízrendszerben, amikor a tűzoltók és a lakók tűzcsapokat és csapokat használnak oltás céljából. Úgyhogy az egyetemen benzolt, formaldehidet és 86 egyéb, illékony szerves vegyületek közé sorolt anyagot tesztelnek, megjelentek-e az ivóvízben.

Minden erővel meg kell akadályozni, hogy a szennyező anyagokkal – azbeszttel, ólommal és arzénnel – telített hamu az óceánba kerüljön. A tudósok most megtisztítják a területet, és biológiailag lebomló talajstabilizátorral fújják be, ami ideiglenes kérget képez a hamukupacokon.

A kutatók ezután figyelni fogják a tenger változásait az algák virágzásától a savasodásig, a vízben lévő tápanyagok hosszú távú viselkedését, és azt, hogy a korallalapú zátonyok nem alakulnak-e át algák által uralt zátonyokká.