Egy több mint 60 szervezet, akadémikus és kutató részvételével készített brit tanulmány szerint a Brit-szigetek állatainak jelentős része veszélyben van, köztük olyan ikonikus angol fajok, mint a vadgalamb és a mogyorós pele. A zöldszervezetek a befektetés és az összefogás sürgősségét hangsúlyozzák.
Hiába az erőfeszítések, az állatok kihalása a briteknél is (ahogy feltehetőleg mindenhol) intenzívebb ütemben zajlik, mintsem hogy könnyen lassítani lehetne, vagy akár megállítani. A State of the Nature jelentés szerint tízezerféle emlős, növény, rovar, madár és kétéltű 16 százaléka veszélyeztetett a szigetországban. Köztük olyan ikonikus brit állatok, mint a vadgalamb vagy a mogyorós pele. És ugyan a kormány kijelentette, hogy elkötelezett az élőhelyek növelése, a természet prosperálásának segítése iránt, lehet, hogy már késő.
Több mint 60 természetvédő szervezet állított össze egy 200 oldalas jelentést, eszerint lényegesen több befektetésre van szükség, és sürgősen át kell térni a sokkal állatbarátabb gazdálkodásra és halászatra. A dokumentum komor képet fest a hanyatló természetről és a haldokló élővilágról.
Nida al-Fulaij, a People’s Trust for Endangered Species munkatársa azt mondta a BBC Newsnak:
ahol lehet, évről évre számoljuk a fajokat.
A hetvenes évek óta megfigyelt növények és állatok sokfélesége átlagosan 19 százalékkal csökkent. Ráadásul ha tompítani tudnánk a természeti károkat, az a klímaválság kezelését is segítené. Nida al-Fulaij hozzátette, hogy a mostaninál sokkal gyorsabban kell átváltani a természetbarát föld- és tengerhasználatra, különben a növény- és állatvilág teljesen leépül.
A kormány közölte, hogy befektet a „30×30”-nak nevezett projektbe, aminek lényege, hogy 2030-ra a földek 30 százalékát megvédi a természet számára. Legalább 500 ezer hektárnyi élőhelyet akarnak helyreállítani a vadon élő állatoknak. Új beruházásokba is kezdenek, például egy 40 millió font értékű fajtúlélési alapot hoznak létre, 750 millió fontot különítenek el erdők és tőzeges területek helyreállítására.
Azonban nemcsak az állatok és növények kihalása fenyegető, hanem a fontos élőhelyek többsége is veszélyben van – az erdők, a vizes élőhelyek, a tengerfenék (a halászati felszerelések miatt) és a vadvirágos rétek. A Brit-szigeteknek pedig csak 11 százaléka számít védett területnek.
Vannak ugyanakkor jó példák is, Észak-Angliában néhány farmer 400 hektárt kis legelőkre parcellázott szét, teheneiket mindennap egy új mezőre vezérlik, így a legelőknek 60 napjuk van, hogy regenerálódjanak. Egyikük szerint minél többet teszel, annál jobban vonz a természet, függőséget okoz, ezért még vadbarát sövényeket is telepítettek ökológiai folyosókként.
Angliában a becslések szerint a földek 70 százalékát művelik, de a természetbarát gazdálkodás fokozhatja a termelést. Erre bizonyíték az a nagyszabású tanulmány, ami azt igazolta, hogy ha a termőföldekre vezérlik az állatokat, nő a hozam, mert megugrik a növényeket beporzó rovarok száma.
A célzott megőrzés jól működhet, és akár megoldást is jelenthet: a fajok száma a devoni Lyme-öbölben található területen jócskán megnőtt a vonóhálós halászat 2008-as betiltása óta, és sikeres volt az északi Cairngorms 600 négyzetkilométerének erdei helyreállítása is.