Világszerte egyre rosszabbul alszanak az emberek, a pihenés minőségét lerontotta a koronavírus-járvány, de az okoseszközök, a sorozatok bámulása is megtette hatását. Minden korosztály küzd az elalvással, de bizonyos trükkökkel visszatérhetünk a régi, gyors és könnyű elalváshoz.
Életünk szerves része a pihenés, amely legalább olyan fontos, mint az aktivitás. Nyugalom nélkül cselekvésre sem vagyunk képesek, mégsem fordítunk kellő figyelmet a jó alvásra. Leginkább csak belenyugszunk, ha rossz alvóknak bizonyulunk, pedig ez nem volt mindig így, és lehet is rajta változtatni.
Ahogy G. Németh György címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvásszövetség elnöke mondja, az alvás minősége függ az életmódunktól, a szokásainktól. A szövetség négy éve folytat egy nagy, reprezentatív vizsgálatot a magyarok alvásáról, ami nemzetközileg is egyedülálló, komoly érdeklődésre tart számot, és a helyzet rossz! Sőt, siralmas, mert már csak nagyítóval lehet keresni a jó alvókat, a gyerekekre nézve az álmatlanság és a rossz alvás ráadásul veszélyes is.
G. Németh elmondja, hogy „a koronavírus-járvány nagyot rontott az alvásunkon, de a baj korábban kezdődött, az okoseszközök használatával”. Az ezermintás kutatás a magyarok szokásait, az alvásfigyelő eszközöket, a nem otthon alvás hatásait is vizsgálta.
Az alvástechnikai okok (hideg-meleg, kényelem) és az egészség is befolyásolja az alvás minőségét, de az kijelenthető, hogy a felnőtt lakosság alvásminősége nagyon rossz. A gyerekeké még kétségbeejtőbb, amit a tévé, a számítógép és a telefon rontott le.
G. Németh György hozzáteszi, hogy pár évtizede 25 éves kor alatt nem volt alvásprobléma, ma már rendszeres a fiatalok körében is. De bele kell-e nyugodni, hogy életmódunk és a vírus is rossz alvóvá tett minket? Természetesen nem, léteznek már technikák, amik nem egy csapásra, de jó alvóvá tehetnek minket.
Milyen alvók vagyunk? Ha vízszintesbe kerülünk, töprengeni kezdünk a mögöttünk álló nap eseményein vagy az előttünk álló feladatain? Vagy inkább számunkra kedves személyekre gondolunk, esetleg a sorozatra, amit nemrég néztünk? Kiderült, egyáltalán nem mindegy, milyen gondolatoknak engedünk teret, mielőtt elszunnyadunk. A jó alvók jellemzően vizuális és érzékszervi képeket látnak elalvás előtt, embereket, tárgyakat, amiknél keveredik az álom és a valóság.
Akik viszont nehezen alszanak el, tervezgetnek, stresszelnek a mögöttük álló nap rossz döntésein, helyzetein, és már előre emésztik magukat a másnapon.
A problémamegoldás, az aggódás, a külső zajokra figyelés nagy szerepet kap a hánykolódásban.
Ráadásul egy-két rosszabb éjszaka után már előre izgulnak azon is, hogy nem lesz sima az elszunnyadás, és ez persze csak ront a helyzeten, mert az erőlködés még éberebbé teszi őket.
Egy korábbi tanulmány szerint még az egyébként jó alvóknak is lehetnek alvásproblémáik, ha lefekvés előtt valami miatt stresszelni kezdenek, ugyanis még a mérsékelt szintű izgatottság is befolyásolhatja az éjszakai alvást.
Egy 400 fiatal felnőtt bevonásával végzett kutatás az alvás előtti hosszabb ideig tartó film-/sorozatbámulás hatását vizsgálta, és kiderült, hogy kognitív izgalmat idéz elő a narratíva és a szereplőkkel való azonosulás, ami megint csak rossz alváshoz vezet.
Az alvássegítő technikák egyik kidolgozója az amerikai pszichológus, Les A. Gellis, aki évtizedek óta vizsgálja az alvás, az alkohol, a kannabisz, az álmatlanság, az alváshigiénia és a poszttraumás stressz összefüggéseit.
Az általa kifejlesztett, „kognitív újrafókuszálásnak” elkeresztelt módszer lényege, hogy lefekvés előtt kellemes gondolatokat gerjesztünk, amik segítenek elaludni, de nem túl érdekeseket, mert akkor megint csak felizgatjuk magunkat a gondolkodással. Fontos, hogy amire gondolunk, ne legyen túl ijesztő, izgalmas vagy stresszes. Gellis azt ajánlja, az érdeklődésünkhöz passzoló témát válasszunk, ami leköti a figyelmünket, de nyugtató hatású. Valami hobbifélére gondoljunk, lehet ez lakberendezés, kötés, sport, vagy felidézhetjük kedvenc zenénk szövegét is. A lényeg, hogy élvezzük, de ne legyen stimuláló.