Egy új, a Nature-ben megjelent tanulmány szerint 2050-re az éghajlatváltozás miatt sokkal kevesebb komló és árpa terem majd világszerte, vagyis veszélybe kerül a sörelőállítás, de minimum megváltozik az íze. A termés nemcsak Európában esik vissza, de Amerika aszálytól sújtott partjainál is, úgyhogy úgy tűnik, a ma sörként ismert italtól el kell búcsúznunk lassan. De majd jön helyette valami más.
A sör a világ egyik legnépszerűbb folyékony terméke, de a kávéhoz hasonlóan ennek az előállítását is veszélyezteti az éghajlatváltozás. Szomorú, hogy egy ilyen nagy múltra visszatekintő ital, egy évezredekig menő frissítő egész másmilyen lesz néhány évtizeden belül – a Föld felmelegedése miatt. Mit szólna ehhez az egyik legnagyobb európai sörrajongó, Bohumil Hrabal? Elképzelni sem tudjuk.
De a hír nem is olyan meglepő, már egy 2018-as tanulmány megkongatta a vészharangot a sör fölött, ebben bizonyították, hogy a globális felmelegedés az árpa terméshozamának jelentős csökkenéséhez vezet, vagyis kevesebb sör lesz magasabb áron. Akkor az egyik társszerző, Dabo Guan, a klímaváltozás gazdaságtanát vizsgáló professzor viccesen megjegyezte: a tanulmánnyal nem az volt a céljuk, hogy növeljék a sörfogyasztást. Nem lehet előre leinni a söradagunkat, félve a hiánycikké válástól, ahogy előre aludni sem lehet. Guan elmondta, hogy a tanulmány szerkesztésekor kitalálták az „alapvető luxuskellék” kifejezést, ami ellentmondásnak tűnhet, de van benne ráció: azokra a dolgokra utal, amik nem életszükségletek, de bizonyos embereknek mégis elengedhetetlenek a mindennapjaikban. Ilyen a sör.
Az első sör jellegű italokat a földművelő népek találták fel valószínűleg véletlenül, a spontán erjedést okozó gombák miatt. A sörről szóló legkorábbi feljegyzések Kr. e. 4000-ből származnak, Mezopotámiából, az ősi sörök alek voltak, vagyis felső erjesztésűek, később jöttek be a kevesebb alkoholt tartalmazó alsó erjesztésű lager sörök. Európában a nagy sörgyártó nemzetek a németek, a csehek, de jeleskednek a britek is, az ízesített söreiről híres Belgium szintén közéjük tartozik.
Ők most mind a sok millió sörrajongóval együtt foghatják a fejüket, mert az ital előállításához szükséges víz, árpa, élesztő, komló mind veszélybe került a felmelegedés miatt. A bajok első jelei már a kilencvenes években megjelentek, amikor sokkal rosszabbra fordult a komlótermés, mint korábban.
A kutatók szerint a helyzet tovább romlik a globális felmelegedéssel, a komlóhozam 2050-re 18 százalékkal, a keserűségért felelős alfasavtartalom 31 százalékkal csökkenhet a melegebb és szárazabb körülmények miatt. A globálisan termesztett árpának csak töredéke landol a sörkészítésben, 17 százaléka, ez a jó minőségű árpa, a többi állattakarmányként végzi. Sajnos a minőségi árpa még érzékenyebb az éghajlatváltozásra, mint a közepes vagy rossz.
Miroslav Trnka, az új, Nature-ben megjelent tanulmány társszerzője azt mondta, a felmelegedés miatt megváltozik a sör íze is, elveszíti jellegzetes, keserű aromáját, ami miatt olyan sokan szeretik kortyolgatni a forró nyári napokon.
A kutatók időjárási adatok és klímamodellek segítségével elemezték, hogy 1970 és 2050 között milyen hatással volt a kényes európai komlóra az éghajlatváltozás, és mi várható a következő 27 évben, ha csökken a csapadék mennyisége, és emelkedik a hőmérséklet. A tanulmány szerint a fokozatos felmelegedés 1970-től 2018-ig már 13 nappal eltolta a komlótermesztési időszak kezdetét. A növény új hajtásai általában mindig tavasszal bújtak ki, de ez korábbra tolódott 1995 után, vagyis hamarabb kell betakarítani is, ami megnehezíti a feldolgozási műveletek ütemezését.
Néhány éve egyre többen részesítik előnyben a söraromákat és a jobb minőségű komlót igénylő ízeket, de ilyen komlót csak kisebb régiókban termesztenek, amik viszont kevésbé védettek, még inkább szenvedhetnek az aszályoktól. A termesztők már megváltoztatták a komlótáblák helyét a hőmérséklet és a csapadék változásai miatt, és ez a tendencia biztos, hogy folytatódni fog. A tanulmány az európai komlótermesztő országokra fókuszált, de ebből arra is következtethetnek, mi fog történni az Egyesült Államok csendes-óceáni, hőhullámoktól gyakran sújtott komlótermelő régióiban.