A világ ugyan nem szűnik meg létezni, de az a kényelmes rendszer és környezet, amiben az elmúlt évtizedekben élt az ember, hirtelen gyökeresen átalakulhat. Ennek számtalan oka lehet, környezeti, egészségügyi vagy akár nukleáris katasztrófa. Kockázati elemzők szerint egy vírus fenyegeti legjobban a létünket, még egy terrortámadásnál vagy ellenséges földönkívülieknél is nagyobb galibát okoz majd!
A világ vége sokak szerint egyre közeledik, körülöttünk háborúk, terrorista fenyegetések, menekültáradat, kihaló állatok, vírusok, bozóttüzek, kiszáradó folyók, olvadó jégsapkák és általában is elviselhetetlen éghajlat már mindenhol, a szervezetünkben felhalmozódó mikroműanyagokról már nem is beszélve. Ha megnézünk egy híradót bármilyen csatornán, a legszkeptikusabbak is úgy fognak felállni a fotelből, innen már nincs visszaút. A bolygónak már talán tényleg nincs, de mi még felkészülhetünk különböző praktikákkal a világ végére.
A brit kormány statisztikusokat és tudósokat kért fel, hogy néhány earl grey tea elkortyolgatása közben készítsék el a világvége kockázati nyilvántartását pontozva, hogy melyik borzalom bekövetkezte a legvalószínűbb – és ez nem egy Monty Python-szkeccs, tényleg számba vették, mi veszélyezteti a legjobban fajunkat. Nem a nukleáris katasztrófa, a természeti összeomlás, a mesterséges intelligencia, az antimikrobiális rezisztencia vagy egy idegen civilizáció támadása, hanem egy vírus. Bár Yuval Noah Harari, korunk egyik legnagyobb gondolkodója azt mondja,
A kora 21. században az átlagember halálát sokkal nagyobb valószínűséggel okozza a mértéktelen zabálás a McDonald’sban, mint az aszály, az ebola vagy az al-Káida támadása.
De azért a maszkot sose felejtsük otthon, ez a nagy tanulsága az elmúlt éveknek, persze más tanácsot is kaphatunk a brit kockázatnyilvántartóktól, a „fosztogatós terrortámadások” kategória bekövetkezte esetén futást tanácsol és elbújást, hát ilyen hagyományos módszerekkel is lehet küzdeni, de talán nem ezek a leghatékonyabbak.
Ha már eltökéltük magunkat a felkészülésre, jó, ha szókincsünket kiegészítjük néhány új kifejezéssel, itt van mindjárt a bug out bag, ez a menekülést segítő táska, vagy a prepper, aki professzionális módon készül a katasztrófára. Magyarul is használunk egy kifejezést a világvége tudományra, ez a kollapszológia, követői-kutatói a kollapszológusok. De létezik olyan kulturális oldal is, ahol már összeszedték a világ végével kapcsolatos zenék egy részét, a David Bowie-val, Ariana Grandéval vagy a Smashing Pumpkinsszal tarkított lista persze tetszés szerint bővíthető még azokkal a számokkal, amiket szívesen hallgatunk a bug out bagbe pakolás közben.
Mi kerüljön a mindig készenlétben és kéznél lévő menekülési táskába? Ez attól is függ, hogy milyen környezetünk jellege, máshogy kell csomagolni a földrengésveszélyes San Franciscóban, a Duna partján vagy a bozóttűzveszélyes Ausztráliában.
Az ideális esetben vízálló hátizsákba minimum 3 napra elegendő vizet, ételt és más fontos felszerelést (elemlámpa, bicska, kötél, iránytű, öngyújtó, higiéniai szerek, ruhaneműk, ágyneműk, konzervnyitó, olló, csipesz, lázmérő, kötszer, gyógyszer) pakoljunk, de ha már hosszabb időre készülünk, akkor kerülhet bele útlevél, sátor, akár komolyabb fegyver is, és elsősegélydoboz. Az élelmiszerek legyenek tartósak – konzervek, aszalt gyümölcsök, hűtést nem igénylő ételek –, a folyadékpótlásnál praktikus lehet a hordozható vízszűrő vagy víztisztító tabletta (amik elpusztítják a baktériumokat, vírusokat, egyéb káros anyagokat), így ihatóak lesznek a természetes vizek is. Ha még találunk olyan folyókat, tavakat, amik nem száradtak ki.
Ha a zombik már az ajtó előtt állnak, terjeng a nukleáris sugárzás, ömlik be a láva a küszöb alatt, emberevő robotok dörömbölnek az ablakon, késő lesz készülődni, úgyhogy gondolkodjunk előre! Az ideális tervben benne van a családi munkamegosztás menekülés esetére, ki mit tud vállalni, ezt fontos leszögezni. Következő lényeges részlet az, hogy egyezzünk meg egy találkozási pontban, ahonnan menekülhetünk tovább, vagy ahol elbújhatunk, ha a külső fenyegetés nem teszi lehetővé az elinalást.
Ha mégis, legyen egy menekülési útvonalunk és próbáljunk minél messzebb kerülni a várostól, mert vidéken nagyobb a túlélés esélye. Ha úgy alakul, hogy otthon kell elbarikádoznunk magunkat az ellenséges földönkívüliektől (jó tanács a kollapszológusoktól, hogy rossz szándékú ufólényekkel szemben mutassuk magunkat értékesnek, így biztos életben hagynak és nem taszítanak rabszolgasorba, mint egy kevésbé intelligens faj felesleges, maximum közmunkára alkalmas tagját), akkor a biztonságos ház megerősítésére kell törekedni. Reteszek, zárak, tartalék áramforrások, bunker jellegű pince vagy padlás szolgálhat menedékül.
De még ez sem elég, ha nem rendelkezünk alapvető túlélési készségekkel, ilyenek az elsősegélynyújtás, önvédelem, tűzgyújtás tűzszerszám nélkül, élelmiszer-termesztés képessége, halászat, vadászat.
Brian Toon légkör- és űrfizikai kutató, de mélyen beleásta magát a nukleáris fegyverkezés témájába is, szerinte a világ atomfegyvereinek 90 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok birtokában van. Ha túl is élünk egy általuk bevetett atombombát, még ki kell kerülnünk a nyomában keletkező tüzeket, elviselnünk a sötétet és a hideget, mert a füst masszívan eltakarja majd a napot egy következő jégkorszakot előidézve. Mi a túlélési stratégia ebben az esetben?
Le kell mennünk a föld alá valami kényelmes atombunkiba, ilyesmit találunk Kansasban, ez a Survival Condo, amiben luxusapartmanok, mozik, medencék és 15 emeletes épületek várják a vastag pénztárcájú menekülőket.
De lehet, hogy váratlanul ránk törő földrengéssel, szökőárral vagy tornádóval kell számolnunk, ilyen esetben jobb, ha fontos dokumentumainkat (útlevél, születési anyakönyvi kivonat) egy helyen tartjuk, és készenlétben van a bug out bagünk is.
Nos, talán a brit statisztikusoknak igazuk van, és a vírus a legfenyegetőbb veszély az emberiségre nézve, de azért elgondolkodtatóak a nap mint nap jelentkező éghajlati anomáliák is, akár Magyarországon a szeptemberi kánikula, az októberi mínuszok, a csapadékhiány. Az éghajlatváltozás egy, az ember által előidézett lassú apokalipszis, valóban nem olyan látványos, mint egy potenciális ufótámadás, de sokkal valóságosabb és szomorúbb. Megfékezésére még tehetünk néhány dolgot, csökkenthetjük energiafelhasználásunkat, kerülhetjük az autóhasználatot, fenntarthatóan vásárolhatunk műanyagok nélkül és hanyagolhatjuk a (vörös) húsfogyasztást. Sok kis lépést tehetnénk a Föld megóvása felé, hogy a felbukkanó földönkívüliek ne azon röhögjenek, milyen buta faj vagyunk, hogy tönkretettük az otthonunkat!
(Borítókép: Getty Images)