Az anti-aging kutatások egyre komolyabbak, és ugyan már néhány egyszerű életmódbeli változtatással könnyen lefaraghatunk biológiai életkorunkból, a tudományos áttörések még biztosabb eredményekhez vezethetnek.
Nemsokára nemcsak új évszámot kell megjegyeznünk, hanem szembe kell néznünk a korosodás tényével is. Azonban a tudomány az anti-aging terén is akkorát fejlődött az utóbbi években, hogy lassan tényleg kidobhatjuk az öregedés kifejezést a kukába, legalábbis ami a fizikai állapotunkat illeti. Agyilag még mindig amortizálódhatunk, főleg, ha nem olvasunk eleget.
Az öregedés lényege, hogy testünk felhalmozza az elhalt sejteket, újrahasznosítási mechanizmusai lelassulnak, végül meghalunk – olvashatjuk a Daily Mailen. Kérdés, miért kell megöregednünk, nem lehet-e gyógyítani az öregedést, mint egy betegséget? Az biztos, hogy már pár egyszerű lépéssel is lelassítható, ilyen például a stressz csökkentése, ami biológiai életkorunkra is hatással van.
A Harvard és a Duke Egyetem kutatói a DNS-metilációt, vagyis azt, ahogy testünk bizonyos géneket be- és kikapcsol, a biológiai életkor jeleként mérték. A stresszes egerekben és az emberekben a DNS-metiláció mintázata megváltozott a stressz hatására, így biológiai életkoruk meghaladta kronológiai életkorukat. Ezek a változások rövid idő alatt – napok vagy hónapok alatt – következtek be. A stressz részleges vagy teljes feloldása azonban ugyanilyen gyorsan visszafordítja ezeket a változásokat.
De a kalóriák csökkentése is fiatalodáshoz vezet, ha akár csak negyedével tudjuk redukálni a bevitelt, 3 százalékkal lelassul a biológiai öregedés – mintha abbahagynánk a dohányzást.
Azonban ismerjük már a génterápiát is, ami ugyan még nem elérhető, de állítólag öt éven belül az lesz.
A KUTATÁSOK SZERINT A KÍSÉRLETI GÉNTERÁPIÁVAL INJEKCIÓZOTT EGEREK 109 SZÁZALÉKKAL TOVÁBB ÉLTEK A KEZELÉS UTÁN, MINT AZOK, AMELYEK PLACEBÓT KAPTAK.
Egerek génjeiben hajtottak végre kis változásokat a tudósok, és arra programozták őket, hogy állítsák elő a Yamanaka-faktoroknak nevezett fehérjéket. Ezek a fehérjék nagy szerepet játszanak a sejtek egészségének megőrzésében. A génterápiát kapott egerek tovább éltek, mint a többi állat, és kevésbé voltak sérülékenyek, egészségesebb volt a szívük és a májuk is.
Az étrend megváltoztatásával több évet letagadhatunk valós korunkból a Virginia Commonwealth Egyetem kutatásai szerint. Ők egy nyolchetes étrenddel tesztelték alanyaikat, ebben sok friss zöldség, mag, tojás és máj volt. Heti ötször testmozgást is végeztek, hét órát aludtak, és naponta két 10 perces légzőgyakorlatot végeztek. Az alanyok biológiai életkora átlagosan 56-ról 52 évre esett vissza, de volt, akinek 57-ről 46 évre csökkent. Az még nem világos, hogy a sok máj, a heti 5-10 tojás, a zöldségek vagy a testmozgás magyarázza-e a pozitív változásokat.
Az életkor előrehaladtával a sejtjeink elveszítik képességüket az elhalt sejtek és egyéb hulladékok eltávolítására a testünkben, de ha javul a mitokondriális működés, akkor a sejtek szeméttisztítási folyamatai is, ami hosszabb sejtélettartamhoz vezetett. Ezt segítik a kumarinok, amelyek a fahéjban és a tonkababban is megtalálhatók.
A sok víz fogyasztása lassítja az öregedést, és megelőzheti a krónikus betegségeket. A megfelelő hidratálás akár 15 évvel is meghosszabbíthatja az élettartamot, ugyanis valaki minél több vizet iszik, annál hígabbak az elektrolitok, például a nátrium a testében.