Nemcsak az általunk elfogyasztott ételek és italok, de a lakókörnyezetünk is károsíthatja az egészségünket, ugyanis a nem megfelelő élelmiszer-környezet felelhet például az elhízásért, a lakóhelyünkhöz közeli krimó vagy gyorsétterem pedig akaratlanul is kihasználja a lustaságunkat. De milyen szívproblémáért felelhetnek az otthonunk szomszédságában álló vendéglátó egységek?
„Megiszok három liter sört. Tüskével!” – hallható az azóta igazi mémmé vált, a hőség kivédésének módszereit firtató híradás megszólalójának szájából, azt pedig vélhetően már mindenki hallotta, hogy Magyarországon továbbra is rendkívül magas a rendszeresen alkoholt fogyasztók száma.
Mindez meglehetősen aggasztó, ugyanis már temérdek szakértő rávilágított arra, milyen egészségkárosító kockázata van az állandó italozásnak – elég csak az alkohol máj-, szív-, agy- és bőrkárosító hatásaira gondolni –, emellett pedig már az is bebizonyosodott, hogy rákkeltő is lehet. A már ismert következmények mellett egy új kutatás szerint azonban az is nagyban az emberi egészség kárára válhat, ha valaki túl közel él egy kocsmához, bárhoz, szórakozóhelyhez vagy éppen egy elviteles ételt áruló gyorsétteremhez.
A Circulation Heart Failure-ben megjelent, 500 ezer önkéntes egészségügyi adatainak elemzéséből készült tanulmány szerint ugyanis azok, akik ezekhez a helyekhez közel, fél mérföldes, körülbelül 800 méteres körzetben laknak, azoknál
16 százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kialakulásának kockázata.
Szintén ekkora kimeneteli esélye van az akár halállal végződő szívproblémának azok esetében, akik nagyvárosban ezektől sétatávolságra élnek, és nemcsak egy, hanem 10-nél több krimó és gyorsétterem is található a környéken.
A szívelégtelenség egy olyan állapot, amikor a szívizom nem tud elegendő vért pumpálni ahhoz, hogy kielégítse a szervezet vér- és oxigénszükségletét. Általában fokozatosan jelentkezik, de szívroham után is kialakulhat, ha a szívizom súlyosan károsodott.
Persze mindez nem feltétlenül kell hogy így legyen, azonban az esélye kétségkívül nagyobb annak, hogy valaki beugrik egy italra vagy hamburgerre akkor, ha mindezek könnyedén elérhetők az otthonához közel. A környezeti tényezők kockázatának bizonyítására a kutatók a szívelégtelenség prevalenciáját az egyének otthonának közelségével hasonlították össze három helyhez kapcsolva – kocsmákat, kávézókat és gyorséttermeket vizsgáltak.
Az elemzést követően azt találták, hogy a vizsgált csoportból összesen 13 ezer ember szenvedett szívelégtelenségben, akik közül azok jártak a legrosszabbul, akik a fent említett egységek közelében éltek. A kocsmák és a bárok esetében a legnagyobb népsűrűségű területeken 14 százalékkal nagyobb volt a szívelégtelenség kialakulásának kockázata, míg a legtöbb gyorsétterem esetében ez az arány alig kevesebb, 12 százalék volt.
Azoknál az embereknél, akik legalább egy kocsmához vagy bárhoz nagyon közel – kevesebb mint 500 méterre – éltek, 13 százalékkal volt nagyobb a szívelégtelenség kockázata.
A demográfiai adatok a lakhelyen kívül is hatással lehetnek az egészségi állapotunkra. Mindezt jól bizonyítja, hogy a kutatás kiemeli, hogy a szívelégtelenség kockázata nagyobb volt a kevésbé iskolázott emberek és a városokban élő felnőttek körében is, akiknek nincs lehetőségük olyan fizikai tevékenységek végzésére, mint például az edzőterembe járás.
A tanulmány szerint a városi területeken az egészségesebb étkezési lehetőségekhez és a fizikai fitneszhez való hozzáférés javítása kulcsfontosságú lehet a halálozások csökkentésében.
A táplálkozás és az emberi egészség kapcsolatával foglalkozó korábbi kutatások többsége az élelmiszerek minőségére összpontosított, miközben figyelmen kívül hagyta az élelmiszer-környezet hatását. Tanulmányunk rávilágít az élelmiszer-környezet figyelembevételének fontosságára a táplálkozáskutatásban
– mondta a tanulmány egyik szerzője, Lu Qi, a New Orleans-i Tulane Egyetem professzora.
De mi az az élelmiszer-környezet?
Az, hogy hol élünk, dolgozunk, tanulunk vagy éppen vásárlunk, akaratlanul is hatással lehet az életmódunkra, így arra is, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztunk, vagy éppen arra, hogy milyen gyakran ugrunk le csak egy italra a sarki kocsmába. Élelmiszer-környezetnek azt hívjuk, amibe beletartozhat a környékünk, a munkahelyünk vagy akár az online tér is, és idetartozik minden, amit ezeken a helyeken tapasztalunk az élelmiszerekkel kapcsolatosan.
Sokan élünk olyan környezetben, ahol a legkönnyebben elérhető élelmiszer bizony nem egészséges. Ennek oka például a ház aljában megbújó vendéglátó egység vagy az éjjel-nappal nyitva lévő szomszédos gyorsétterem, amelyek egyaránt kényelmesek számunkra, hiszen anélkül, hogy elhagytuk volna a lakókörnyezetünket, enni és inni is kaptunk. Mindezt ráadásul a legtöbb esetben jóval olcsóbban tehetjük meg, mint ha elmennénk egy boltba, ahol alkohol helyett egészséges ételekre és italokra költenénk el a pénzt. A fontos tényezők közé tartozik az élelmiszerek reklámozásának módja is, valamint az a tény, hogy egyes városrészeket elárasztanak a gyorséttermek és a kisboltok, míg a gyümölcs- és zöldségvásárlási lehetőségek sokszor több buszmegállónyira vannak a lakhelyünktől – magyarázza a Nesta.
A fogalom bemutatására az egyik legjobb példa az elhízás elleni intézkedések vizsgálata lehet. Az elmúlt 30 évben az egymást követő kormányok egyre több helyen tettek szakpolitikai ajánlásokat annak érdekében, hogy kevesebb ember legyen túlsúlyos, azonban mindezek szinte semmit sem értek. A súlyukkal küzdők száma ugyanis megkétszereződött ebben az időszakban. Ennek az lehet az oka, hogy a legtöbb helyen az ajánlások olyan intézkedésekre buzdítottak, amelyek főként a személyekre koncentráltak, hiszen a változás nélkülük nem megy. Mindez persze részben igaz, ezek a politikák azonban, amelyek az egyéni akaraterőre, az információmegosztásra és a gyakorlatokra összpontosítottak, nyilvánvalóan kudarcot vallottak. Hiszen
a probléma nem az emberek fogyni akarásával, hanem a környezetükkel van, amelyben nap mint nap mozognak. A legtöbb étel- és italválasztásunk ugyanis nem egy tudatos, megfontolt döntés, hanem a környezetünkre adott ösztönös válasz.
A bizonyítékok arra utalnak, hogy sok olyan, rajtunk kívül álló tényező van, amely túlfogyasztásra késztet bennünket. Az, hogy az élelmiszereket hogyan forgalmazzák, milyen élelmiszerek állnak rendelkezésre, és mennyire kényelmesek, mind befolyásolja döntéseinket.
(Borítókép: Szimpla, Budapest. Fotó: Tim White / Getty Images Hungary)