Egy felmérés szerint a halogatásra hajlamos munkavállalókat gyorsabban elbocsátják, kevesebb fizetést kapnak, és az is kiderült, hogy a nők kevésbé hajlamosak a feladatok elodázására. A pszichológia súlyozási torzításnak nevezi a dolgokhoz társuló érzelmi kapcsolódást. Ez nagyban befolyásolja, hogy megteszünk-e valamit, vagy elhalaszjtuk.
Ej, ráérünk arra még, mondja Pató Pál Petőfi Sándor versében, és ezzel a halogatás nagy szimbólumává vált kultúránkban. A költő a feladatok csúsztatását magyar tulajdonságnak tartja, ami persze nem igaz, mi sem vagyunk halogatóbbak, mint más nemzet, de tény, itthon még egy párt is formálódott Pató Pál személye körül. Ez az 1999-ben alakult PPP, a Pató Pál Párt, aminek jelmondata az volt: „A lustálkodás alapvető emberi jog!”. De a Legfelsőbb Bíróság nem hagyta jóvá a csoport párttá válását, mert túl ironikusnak és közösségellenesnek bélyegezte a tevékenységét.
Pató Pál szellemi rokona Oblomov, aki Goncsarov regényének ágyban heverésző, felkelni képtelen főszereplője. Ő a tétlenség, az apátia maga, aki csak első látásra, olvasásra lusta, intenzív belső élete, állandó gondolkodása teszi lehetetlenné, hogy felkeljen – a világ nem érdemes rá. Egyfajta filozófiai passzivitás ez. De ahogy a kortárs pszichológiai tanulmányok rámutatnak, a halogatás nem magyar, és nem is orosz jellemző, univerzális emberi tulajdonság, ami a világ dolgaival kapcsolatos érzelmi viszonyulásunkkal függ össze.
Szinte mindenkire igaz, nem is kell ehhez Pató Pálnak vagy Oblomovnak lenni, hogy olykor-olykor hajlamos a halogatásra, csak az változik egyéntől függően, hogy mi az, ami rendszeresen kiváltja az elodázást. A NAV-tól vagy a kormányablaktól érkező értesítés, a gyerek KRÉTA-üzenetei, a szülők visszahívása?
Igaz, ha nem visszük túlzásba, a halogatás egy nagyobb döntés esetén még hasznos is lehet, egy-két órás vagy éjszakai átgondolás kiforrottabb elhatározáshoz vezethet. De a rendszeres halogatásnak tudományosan igazolt negatív hatásai vannak, például hajlam a stresszre, a szorongásra – bár az nem világos még, hogy a halogatás az ok vagy inkább az okozat.
Friss kutatások azt találták, hogy a valencia, azaz a súlyozási torzítás döntő szerepet játszik a halogatásban: szoros kapcsolatot találtak a negatív irányba történő valencia és a feladatok elhalasztására való hajlam között. De mi is az a valencia és a súlyozási torzítás?
A valencia a pszichológiában többek között a tárgyakhoz, eseményekhez vagy helyzetekhez kapcsolt érzelmi összetevőt jelenti.
A pozitív valencia megfelel egy tárgy, esemény vagy helyzet „jóságának” vagy vonzerejének, a negatív valencia a „rosszhoz” vagy az ellenszenvhez kapcsolódik. A pozitív és negatív érzelmi asszociációk, amelyeket a valencia kifejez, nagymértékben meghatározzák a világgal való kapcsolatunkat. Például ha pozitív viszonyulásunk van bizonyos helyzetekhez vagy emberekhez, akkor szívesen kapcsolódunk ezekhez. A negatív viszonyulás viszont elkerülő magatartáshoz vezethet, amellyel nemcsak az esetleges károkat védjük ki, hanem a lehetséges előnyökről is lemondunk.
Amikor egy új tárggyal, eseménnyel vagy helyzettel találkozunk, akkor önkéntelenül összehasonlítjuk az új dolgot azokkal, amelyekkel megelőzően már találkoztunk életünk során, és az új dologhoz a régi dolgok valenciáit is hozzárendeljük. Ha az új jelenség egyaránt hasonlít pozitív és negatív valenciával rendelkező, már megtapasztalt dolgokhoz, akkor lehet, hogy kiegyensúlyozottan rendeljük az új dologhoz a valenciákat, tehát a megítélés nagyjából semleges lesz.
Valencia súlyozási torzítás, amikor a valenciákat automatikusan és rendszerint pozitív vagy negatív irányba súlyozzuk.
Russell Fazio, a kutatások vezetője, az Ohio Állami Egyetem pszichológiaprofesszora szerint az a kérdés, hogy a pozitív vagy a negatív asszociáció az erősebb. Cselekedetek esetén: meg akarom most csinálni? Vagy: megcsinálom, mert jó érzés lesz, ha végzek vele. A negatív valencia súlyozási torzításra hajlamos személy sokkal inkább a negatív impulzusokat fogja meghallani a belső párbeszédében, és önkéntelenül is a halasztás mellett dönt.
A halogatás iskolai környezetben alacsonyabb átlagos teljesítményhez és osztályzathoz vezet, mutatta ki egy 38 529 diákon elvégzett, számos korábbi tanulmány eredményeit egyesítő felmérés.
A halogatás gyakran előfordul érettségire készülő diákjaink között
– mondta Doleschall Márton, a Budapesti Reáltanoda vezető tanára. „Nekem úgy tűnik, a fejlettebb technológia inkább ront a halogatáson. A tanítás sokszor már online történik, és az órákat gyakran már videóra veszik fel. És így persze sokkal egyszerűbb kihagyni a tanulónak pár tanórát abban a tudatban, hogy később úgyis pótolni tudja. Akár egy hónap lemaradása is lehet a diáknak a tanév közepére, és 8-10 órát végignézni már sorozatból is sok, nemhogy biológiából vagy kémiából.”
Léteznek terápiák a halogatás csökkentésére, egyensúlyba lehet hozni a pozitív és negatív impulzusok mérlegelését. És ahogy Fazio mondja, a kiegyensúlyozottság a jó a negatív vagy pozitív kilengés helyett.