Lassan már idő sincs fellélegezni, lesújtóbbnál lesújtóbb hírek érkeznek folyamatosan a Földünk és az élővilágunk egészségéről, amelyet a globális felmelegedés, a klímaváltozás és az ózonlyukak továbbra is sanyargatnak. Olyannyira, hogy az Antarktiszon az elmúlt években sokkal hosszabb időszakban maradt nyitva az ózonlyuk, ennek következtében sokkal jelentősebb UV-sugárzás éri jóval hosszabb ideig az élőlényeket. Ennek a pingvinfiókák és a kölyökfókák lehetnek az első komoly áldozatai.
Régóta figyelmeztetnek arra, ha nem változtatunk az életvitelünkön, akkor a Földünk, azaz az élő- és növényvilág is hamarosan a globális felmelegedés áldozata lesz. Az állandó riogatás korántsem alaptalan – még ha egyeseket ez bosszant is vagy hidegen hagy. A közösségi oldalakat görgetve persze sokszor megszakad a szív, amikor az élőhelyeiket elhagyni kényszerülő, sokszor szenvedő állatokról látunk képeket és videókat, a probléma orvoslásáért azonban továbbra sem teszünk eleget.
Az Antarktisz olvadó jéghegyei szinte hetente kerülnek be a hírekbe, azt pedig talán mindenki érti, hogy ha így folytatódik a sarki jég olvadása, akkor 2100-ra akár egy méterrel is magasabb lehet a tengerszint, ami beláthatatlan következményekkel járna világszerte. A probléma jelentőségéről nem szabad megfeledkezni, azonban ezúttal az ózonlyukkal kapcsolatban érkeztek aggasztó hírek délről.
Az Antarktisz feletti ózonlyukak ugyanis sokkal tartósabban vannak nyitva, mint korábban, így sokkal több UV-sugárzásnak teszik ki a pingvinfiókákat és a fókabébiket.
Mindez annak ellenére történik, hogy az elmúlt 25 évben az Antarktisz felett tavasszal képződő ózonlyuk zsugorodni kezdett. Az elmúlt négy évben viszont szokatlanul hosszú ideig fennmaradt. Egy új kutatás arra az eredményre jutott, hogy
a novemberi zárás helyett egészen decemberig nyitva maradt a lyuk.
Mindez azért problémás, mert kora nyár van – ez a növények növekedésének döntő időszaka az Antarktiszon, valamint a pingvinek költési és a fókák ellési csúcsszezonja. Ez aggodalomra ad okot, hiszen amikor az ózonlyuk kialakul, több ultraibolya-sugárzás jut át a légkörön. És bár a pingvinek és a fókák alapvetően olyan védőburokkal rendelkeznek, ami megóvja őket ettől, az újszülött állattok sokkal sebezhetőbbé válhatnak.
De minek köszönhetjük az ózonlyukakat? Az elmúlt fél évszázad során a Földet védő ózonréteget klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC) károsították, aminek következtében az ózonpajzson lyuk keletkezett. A globálisan összehangolt fellépésnek köszönhetően az ezért felelős anyagok használatát betiltották mára, ám még így is évtizedekbe fog telni, mire teljesen eltűnnek a légkörből, mivel élettartamuk rendkívül hosszú. Emiatt hallhatjuk minden évben, hogy ózonlyuk képződik. Az ózon által okozott károk pedig az Antarktiszt különösen sújtják.
Amikor a lyuk kialakul, az UV-index megduplázódik, és eléri a szélsőséges szintet – hozzávetőlegesen a 7-es feletti érték már extrém magasnak számít, az Antarktiszon pedig megesett, hogy 14-es értéket rögzítettek.
Szerencsére a szárazföldön a legtöbb faj alvó állapotban és a hó alatt védve van, amikor az ózonlyuk kora tavasszal (szeptembertől novemberig) megnyílik. A tengeri élővilágot szintén védi a környezet, azaz a jégtakaró, az Antarktisz mohaerdőit pedig hó borítja. Ezek a jeges burkolatok segítettek megvédeni az Antarktisz élővilágának nagy részét az UV-sugarak káros hatásaitól, ennek azonban most vége lehet. A kutatók ugyanis szokatlanul hosszú élettartamú ózonlyukakra bukkantak. 2020 és 2023 között egy sor váratlan esemény következtében az ózonlyuk decemberig fennmaradt. Emiatt akkor három okot jelöltek meg, az 2019–2020-as hatalmas ausztrál bozóttüzeket, a tongai víz alatti vulkánkitöréseket, és a La Ninát. A vulkánok és bozóttüzek hamut és füstöt juttathatnak a sztratoszférába, az apró részecskék felületén fellépő kémiai reakciók pedig károsíthatják az ózont.
Ezek a hosszabb ideig tartó ózonlyukak felelhetnek részben a tengeri jég jelentős csökkenéséért is, aminek következtében sok állatnak és növénynek lett kevesebb búvóhelye. És hogy mit is tesz az erősebb UV-sugárzás az ökoszisztémákkal?
Ha az ózonlyukak tovább vannak nyitva, az Antarktisz partvidékén nyáron költő állatok nagy mennyiségű UV-sugárzásnak lesznek kitéve. Ráadásul amellett, hogy több UV tud átjutni,
a jég és a hó visszaveri a sugarakat, ami tovább fokozza a problémát.
Az embereknél a magas UV-sugárzás növeli a bőrrák és a szürkehályog kialakulásának kockázatát, és bár a pingvineket például a tollaik óvják, a szemük nekik sincs védve a sugárzástól.
Azt egyelőre nem tudjuk biztosan, ez pontosan milyen hatást gyakorol az állatokra, hiszen nagyon kevés tanulmány számol be arról, hogy az UV-sugárzás következtében milyen károsodást szenvedhetnek az antarktiszi élőlények. Nincs is könnyű dolga a kutatóknak, ugyanis jelenleg főként laboratóriumi és állatkerti körülmények között, mesterséges megvilágítással igyekeznek szimulálni a jelenséget, a problémakör mégis komoly aggodalomra adhat okot. A szakértők szerint ugyanis a nyár eleji magasabb UV-sugárzás különösen káros lehet a fiatal állatokra, például a pingvinfiókákra és a késő tavasszal megszülető fókakölykökre.
Ráadásul nem csak az állatok sínylik meg a magas sugárzást. Mivel késő tavasszal olyan növények, mint az antarktiszi hajfű, a sédbúza és sok moha bújik elő a hó alól, ezek a fajok szintén a magas UV-sugárzásnak lesznek kitéve. Az antarktiszi mohák ez ellen tudnak védekezni, hiszen saját fényvédő réteget állítanak elő, hogy megóvják magukat az UV-sugárzástól, de ennek komoly ára van, ugyanis emiatt visszaesik a növekedésük.
De mi a helyzet a tengeri élőlényekkel? A kevesebb tengeri jég azt jelenti, hogy több UV-fény tud behatolni az óceánba, ahol megnehezíti az antarktiszi fitoplanktonok és krillek túlélését. Sok múlik ezeken az apró lényeken, mivel a tengeri tápláléklánc alapját képezik. Így ha ezek nehezebben maradnak életben, az a teljes élővilágra kihatással lesz.
(Borítókép: Pingvinfióka az Antarktiszon. / Fotós: Robert McGillivray / Getty Images Hungary)