Testünk védekezőrendszerének öregedése vezet a szervek elhasználódásához is, de ha ezt megfiatalítjuk, akkor az öregedés visszafordítása is lehetségessé válik. Egereknél sikerült is, több szerv visszakerült korábbi állapotába. Kérdés, át lehet-e ültetni ezt a módszert emberekre is, nekünk ugyanis bonyolultabb, komplexebb immunrendszerünk van.
Az öregedés mérésének képtelensége nehezíti a megállítására tett kísérleteket. Nem lehet kvantitatív és prediktív módon megmondani, mi az öregedés molekuláris szinten. Így pedig a fiatalodás módjainak megtalálása is nehéz. 2023-ban akadémikusok összefogtak, hogy létrehozzanak egy egységes konszenzust az öregedés biomarkereiről. És ha öregedés, akkor az immunrendszerről kell beszélni, de azt is nehéz definiálni, mitől egyedi egy immunsejt, mely altípusai hol vannak, és hogy változnak az idővel. A technológia azonban segít, például az egysejtű RNS-szekvenálás, ami méri az egyes sejtekben expresszálódó géneket. Egy tavalyi tanulmány 55 immunsejt-alpopulációt tárt fel.
Carolina Florian, a barcelonai Bellvitge Orvosbiológiai Kutatóintézet őssejtkutatója rövid ideig fehérjéket korrigált egerek őssejtjében, majd nem hitt a szemének, mert az egereknél látható megfiatalodás történt. A sejtek az életkorral változnak, például a myeloid és a limfoid sejtek aránya eltolódik a myeloid sejtek felé, amelyek gyulladást okozhatnak. Florian csapatával a CASIN nevű vegyületet vizsgálta, ami gátolja ezt a sejteltolódást, és sikerült így meghosszabbítani az egerek életét, ráadásul meg is fiatalodtak a kis rágcsálók. Két másik laboratórium ugyanezzel a kísérlettel hasonló eredményre jutott.
Egy másik kutatócsapat vizsgálataiból is az derült ki, hogy az immunsejtek két típusa közötti egyensúly helyreállítása megfiatalítja az idős egereket, javul az oltásokra való reakciójuk, és elkerülik a betegségeket.
Az emberi immunrendszer azonban sokkal komplexebb, mint a kis rágcsálóké, sejtek, molekulák összehangolt és bonyolult működésével véd a fertőzésekkel szemben, segíti a sebek gyógyulását, és eltávolítja a rákos megbetegedéssel fenyegető sejteket. De ahogy öregszünk, egyre kevésbé hatékony, ezért több kór támad ránk, ráadásul a vakcinák is gyengülő hatásfokot mutatnak. A rendszer két részre osztható, a velünk született rész pusztítja a kórokozókat, egy finomabbra hangolt rész pedig felismeri az idegen baktériumokat és vírusokat, és antitesteket termel ellenük. A csontvelőben lévő vérképző őssejtek közül több felelős az adaptív immunitásért, antitesteket termelnek, megtámadják a betolakodókat, elpusztítják a fertőzött sejteket.
Az immunrendszer egyik nagy változása életünk során, hogy a csecsemőmirigy elkezd zsugorodni a pubertáskort követően, ez az a szerv, ami a babáknál kiszűri a vírusokat, baktériumokat, védi az immunrendszert. De 30 éves korunkra teljesen elzsírosodik, így nem tud új T-sejteket termelni, amelyek a sejtes immunválaszért felelősek.
Az immunsejtek közül egyre több öregszik el mutációk miatt, nem replikálódnak, de nem is pusztulnak el, viszont gyulladásba kerülnek. Laura Niedernhofer, a Minnesotai Egyetem munkatársa egérkísérletek során mutatta ki, hogy ha az immunsejtek öregednek, más szövetek is. Mikor eltávolított egy fontos DNS-javító enzimet az állatok immunrendszeréből, a felnőtt egerek immunsejtjei (például a májban, a vesében) hirtelen öregedni kezdtek, mert nem tudták korrigálni a megjelenő mutációkat. De ha fiatal és egészséges egerek immunsejtjeit adták nekik, visszafordultak a folyamatok.
Az elöregedő immunsejteket gyógyszerekkel távolíthatják el, vagy blokkolják az általuk előidézett gyulladásokat.
Persze nem érdemes elfelejteni, hogy mi is rengeteget tehetünk az immunrendszer állapotáért, a dohányzás rontja a kondícióját, a sport javítja.
Vajon a sokféle immunsejt közül melyik a legfontosabb a szervezet öregedésében? Például a T-sejtek. De magának a gyulladásnak a megcélzása ugyanolyan hatékony lehet, mint az öregedő sejteké. Ha a gyulladásos molekulák termelésében szerepet játszó enzimeket blokkolták, akkor a bőr immunválasza a fiatalabbak bőrének válaszához volt hasonló. Ezt megfigyelték a bárányhimlő és az influenza esetén is.
Sokféle módszer létezik az immunrendszer javítására. Az egyik járható út lehet a csecsemőmirigy működésének helyreállítása, hogy fenntartsuk az új T-sejtek termelődését. De a pluripotens őssejtekből való csecsemőmirigyszövet-előállítás is működhet majd. A szintetikus növekedési hormonhoz is nagy reményeket fűznek, már sikerült regenerálni vele a csecsemőmirigy-szövetet. Egy hipotézis szerint az immunsejtek részleges átprogramozása is vissza tudja fordítani az időt az elöregedett sejteknél.