A bor nem csak Magyarországon, hanem világszerte az egyik legnépszerűbb alkoholos italnak számít, ami a családi ünneplés elengedhetetlen részét képezi, így nem hiányozhat az asztalról sem. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban az egy főre jutó borfogyasztás 18,1 liter volt 2022-ben – az eddigi rekord 1970-ből származik, akkor 37,7 literre volt tehető ez a szám. Már legalább hatezer éve foglalkozik az emberiség bortermeléssel, és még a Bibliában is találni hivatkozásokat rá. A keresztény szent könyvben az áll, Noé ültette el a szőlőt az Ararát-hegy oldalába és készített belőle bort, ám arról megoszlanak a vélemények, hogy pontosan honnan is eredeztethető az ital. A régészeti kutatások szerint Transzkaukáziából indult a borkészítés – ami a mai Törökország, Irán és Örményország területén található – és onnan jutott el Európába, ám vannak olyan vélekedések, hogy a Dél-Kaukázusból, Grúziából származik. 

Egy új, a Journal of Archaeological Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány pedig arról is bővebb tájékoztatást ad, hogy az ősi időkben hogyan használták fel. A kutatás szerint ugyanis rátaláltak a világ legöregebb, folyékony állapotban megőrzött borára, ami még időszámításunk előttről származik, benne egy különös összetevővel: egy férfi maradványaival – bár nem valószínű, hogy a testes bor kifejezés innen származik. 

Ez volt az első alkalom, hogy ilyesmit fedeztek fel

– nyilatkozta José Rafael Ruiz Arrebola, a Córdobai Egyetem vegyésze.

A borra egyébként véletlenül bukkant rá 2019-ben egy család, akik az otthonukat újították fel a spanyolországi Carmonában. Egy 2000 éves római sírt fedeztek fel, amely egy igazi kincsesbányának bizonyult. Az urnában a csontmaradványok mellett a kétarcú istent, Janust ábrázoló aranygyűrű lapult, illetve közel ötliternyi folyadék. A vegyész úgy fogalmazott, egyáltalán nem számítottak arra, hogy mindezt megtalálják benne, mivel addig az összes urnában csak emberi maradványokat és különféle, temetkezéshez kapcsolódó tárgyakat találtak. Hozzátette, csak a későbbi pH-teszt mutatta ki, hogy az említett folyadék bor volt. Arrebola kiemelte, a vizsgálatok során biomarkereket kerestek, amik olyan kémiai vegyületek, amelyek egyértelműen megmondják, mi az adott anyag.

Hét polifenolt – természetes eredetű vegyületek, amik a gyümölcsökben, zöldségekben, italokban és egyéb élelmiszerekben is előfordulnak – azonosítottak, amelyeket összehasonlítottak az Andalúzia régiójából származó borokkal. Így jöttek rá arra, hogy a folyadék valójában fehérbor, ami kissé elszíneződött az évek folyamán, ám hasonlít a környéken, a Montilla-Moriles borvidéken termelt évjáratokhoz. A Carmonában talált ital pedig meg is döntötte a rekordot – amit előtte egy i. sz. 4. századból származó bor tartott, amelyet szintén egy római sírban találtak meg 1867-ben Németországban –, így már ez a legrégebbi, folyékony állapotban megőrzött bor a világon.

A rómaiak gyakran temették el a halottaikat úgy, hogy különböző tárgyakat helyeztek melléjük, köztük parfümöt vagy fehérbort, mivel azt tartották, hogy csak a test hal meg, de a lélek tovább él. Bár a kutatók kihangsúlyozták, a megtalált bor számunkra is fogyasztható lenne, mivel a mikrobiológiai elemzés szerint nem mérgező, a bor mégis fenntartásokkal kezelendő, mivel kétezer évet töltött a föld alatt emberi maradványok társaságában. 

Nincs jótékony hatással az egészségre

Mint megírtuk, vita övezi azt a felvetést, miszerint kis mennyiségben akár jótékony hatással is lehet az egészségre a bor. Tavaly ugyanakkor több mint 40 évnyi kutatás új elemzésével arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy számos ezzel kapcsolatos tanulmány hibás, és az előbb említett megállapításnak épphogy az ellenkezője igaz. A nők esetében ugyanis jelentősen megnő a korai halálozás kockázata, ha napi 25 gramm alkoholt fogyasztanak, ami kevesebb, mint két szokásos, fél deciliter párlatot tartalmazó koktél, két 3 deciliteres pohár sör vagy két másfél deciliteres pohár bor. A férfiak kockázata jelentősen megnő napi 45 gramm alkohol, azaz valamivel több mint három ital fogyasztása esetén.

Az új jelentés, amely több mint 100, közel ötmillió felnőttet vizsgáló tanulmányt elemzett, nem az alkoholfogyasztási ajánlások kidolgozására irányult, hanem azon módszertani problémák korrigálására, amelyek számos régebbi tanulmányt sújtottak. Ezek a jelentések következetesen azt találták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztók kisebb valószínűséggel halnak meg mindenféle okból, beleértve az alkoholfogyasztással össze nem függő okokat is.