Két hőhullámon vagyunk már túl ezen a nyáron, közülük a napokban enyhülő kéthetes második egészen brutális volt, 40 Celsius-fok feletti csúcshőmérsékletekkel. Na de mi okozta ezeket az extrém időszakokat? Tényleg afrikai állapotok uralkodtak nálunk?
Mondani sem kell, hogy sorra dőltek meg a rekordok. A Sebes-Körös jobb partján elterülő Körösszakál volt a legmelegebb, ahol július 14-én 41(!) Celsius-fokot mértek, ami mindössze 0,9 fokkal maradt el a valaha mért legmelegebb (abszolút) magyar csúcsértéktől, a 2007-ben Kiskunhalast meggyötrő 41,9 fokos forróságtól. De megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord is: Szegeden és Siófokon csak 27 fokig enyhült a hőmérséklet július 14-én és július 15-én, azaz nem volt ennél hűvösebb arrafelé hajnalhasadtakor sem.
Nem helyi szélsőséget kellett elviselnünk, Dél-Európában pár fokkal pokolibbak voltak az elmúlt hetek. Ahogyan a pusztító trópusi viharokat, tornádókat, tájfunokat szokták, úgy ma már az extrém hőhullámokat is elnevezik. A mostani a meteorológusoktól a mitológiai alvilágot őrző, legyőzhetetlen háromfejű kutya, Cerebus nevét kapta a keresztségben.
Nem jellemző azonban, hogy sokat mitologizálnának a szalagcímek, inkább a „megérkezett az afrikai forróság”, „lecsapott az afrikai hőség” fordulattal érzékeltetik, hogy elviselhetetlen kánikula van kibontakozóban.
A Kárpát-medence időjárását, így a hőhullámok kialakulását is sokszor alakítják dél, dél-nyugat felől (mediterrán, trópusi területekről) érkező légtömegek. A mostani kéthetes rekkenő hőség is Észak-Afrika felől érkezett.
Erre pedig (a műholdképeken kívül) a szaharai por is utalt.
Ezekben a hetekben csak kevés szállt ránk, de idén húsvétkor például rendesen beterítette Magyarországot. És emlékezhetünk arra is, hogy a húsvéti poráldás mellett április első fele rekordmeleg is volt (Újpesten 28,1, Kelebián 30,2 Celsius fokkal örvendeztette meg a télbe belefáradt embereket az afrikai eredetű levegő).
A Szaharáról pedig köztudott, hogy a világ legforróbb sivataga – az egyik legkeményebb éghajlattal. Annak ellenére, hogy éjszakánként akár mínusz 6 fokra is lehűlhet a levegő, az éves átlaghőmérséklet 30 fok, és mértek már ott 58 Celsius fokot is. Ezért ha Észak-Afrika felől elindul felénk egy áramlás, akkor jó eséllyel melegünk lesz (mármint az évszakhoz képest), évente jó párszor pedig homokot is szállít a Kárpát-medencébe.
Persze nemcsak a forró Afrika, hanem egy masszív anticiklon is okozhat hőgutát, ami a változékony, szeles időjárást hozó ciklonokkal ellentétben egy mozdulni alig akaró, tartósan napos időt hozó, magas nyomású (leszálló légmozgású) légköri képződmény. Legtöbbször sapkaként telepedik rá és tartja hőcsapdában a térséget, ezért nyaranként könnyedén idézhet elő emlékezetes hőhullámokat.
Most viszont Afrika felől érkezett forróság. Amit (más hőhullámokhoz hasonlóan) csak tovább erősíthetett, hogy – amint azt tudjuk –
Mindegyik faktor felerősíti az amúgy is csak nehezen kibírható, kiugróan meleg időszakokat. És ha éppen anticiklon okozza is a lassan már megszokott 35-40 fokos nyári hőségeket, nyugodtan mondhatjuk, hogy Afrikában nem ritka afrikai forróság árasztotta el az országot.
Mondhatnánk persze, hogy nyár van, és ilyenkor mindig ránk szokott törni a kánikula, de egyértelműen látható a trend, hogy a klímaváltozás miatt
egyre hosszabb és intenzívebb hőhullámok lepnek meg minket a magyarországi mérések kezdete, 1901 óta.
Most éppen 15 napig tartott a júliusi, amihez fogható finoman szólva sem volt jellemző az elmúlt 120 évben. Ráadásul a folyamat egyre csak erősödik, és az sem kizárt, hogy még soha nem tapasztaltunk annyira meleg első fél évet Magyarországon, mint 2024-ben.
Időjárás-előrejelzésünk folyamatosan frissül, ha további részletekre kíváncsi (helyi adatok, orvosmeteorológia, közlekedésmeteorológia,