Mind a négy részt vevő magyar diák érmet nyert a Rijádban megrendezett 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián. A tanulók és a felkészítő tanárok mellett 13 magyar kémikus is jelen volt a rendezvényen, akik a megoldásokat ellenőrző és javító bizottságban kaptak helyet. Magyarfalvi Gábor, az ELTE Kémiai Intézetének oktatója az Indexnek elmondta, hogyan választották ki a tehetségeket a megméretésre, és milyen fontos tendenciát szakított meg a testület a feladatok összeállításánál idén.
Rangos nemzetközi versenyen arattak sikert magyar diákok július végén. Mind a négy részt vevő fiatal érmet szerzett a Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban megrendezett 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián.
A tanulókon és a kísérő tanárokon kívül 13 magyar kémikus is jelen volt az olimpián, akik a feladatokat összeállító és a megoldások javítását végző bizottságban foglaltak helyet. A 43 tagú tudományos testület alelnöke, Magyarfalvi Gábor az Indexnek elmondta, a mostani eredmény sokéves tendenciának felel meg, a magyar diákok ugyanis általában jól szerepelnek.
Ez nem meglepő, mivel nagyon sok rostán kell átmenniük, mielőtt kiválasztják őket. Az előzetes válogatást az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) jelenti, ahol több ezer középiskolás vesz részt. A többfordulós versenyek után 20-25 tanuló kap meghívást az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kémiai Intézetének egyhetes felkészítő tanfolyamára. A második hetes felkészítésre már csak 10-12-en kerülnek be. A csapat végül az összesített eredmények alapján legjobb diákokból áll össze.
Külön öröm, hogy nemcsak a nevesebb budapesti intézmények tanulói szerepelnek kimagaslóan, hanem az ország más területeiről is bőven fedeznek fel tehetségeket. A 2023-as aranyérmes diák például a szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium tanulója volt
– mondta Magyarfalvi Gábor.
Az olimpia egy laboratóriumi gyakorlati és egy elméleti fordulóból áll. A diákok a feladatokat az anyanyelvükre lefordítva kapják meg, a kérdések összeállításánál pedig nagyon figyelnek arra, hogy a válaszokat nyelvektől függetlenül, a kémia jelrendszerével maradéktalanul le lehessen írni.
Idén a gyakorlati forduló a King Saud egyetem laboratóriumában volt. A két kísérletsoron félórás szünettel összesen öt órát dolgozhattak a dákok. Az elméleti feladatsort két nappal később kapták meg, amire szintén öt órát kaptak. A versenyzőknek kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia különböző területeiről.
Az adjunktus elmondása szerint korábban tendencia volt, hogy nagyrészt egyetemi anyagból álltak a kérdések, idén viszont
próbáltak olyan kérdéseket feltenni, amelyek kihívást jelentenek, furfangosak, de olyan középiskolás számára is érthetők, aki még nincs nagyon előrehaladva az egyetemi anyaggal.
Az elkészült megoldásokat a tudományos bizottság tagjai pontozták, de a kísérő tanárok is megkapták a saját diákjaik feladatalapját. A munkák értékelésének legkülönlegesebb része az úgynevezett arbitrálás, amikor a bizottság tagjai és a részt vevő országok tanárai megbeszélik, egy-egy diák hány pontot kaphat a megoldására.
Az 1968-ban induló Nemzetközi Kémiai Diákolimpiának Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország volt az alapítója. Azóta is kivétel nélkül, minden eseményen képviseltettük magunkat, és négy alkalommal hazánk adott otthont az erőpróbának, amely mára az egyik legtöbb országot megmozgató kémiai rendezvénnyé nőtte ki magát. Európából idén is csak Svédország maradt távol, Izrael pedig a gázai háború miatt nem tudott részt venni a vetélkedőn.
A diákok a verseny ideje alatt megismerik az olimpiát rendező ország nagyobb nevezetességeit és a helyi kultúra néhány szegmensével is találkoznak. Rijádban lovas-, solymász- és kézműves bemutatón vehettek részt, valamint felpróbálhatták a hagyományos helyi öltözetet is.