Az Egyesült Királyság tudósai 2021-ben fiatal és egészséges önkénteseket toboroztak, akik még nem kapták el a betegséget és nem voltak beoltva sem ellene. Megfertőzték őket a vírussal, hogy megtudják, egyrészt mennyi vírus kell a betegség beindításához, másrészt, hogy kiderítsék, mi védi meg őket a betegségtől.

A kutatók sokféle immunválaszt követtek nyomon a vérükben és az orruk nyálkahártyájában, az immunitás különböző aspektusait mérték több időpontban, például a fertőződés előtt is és után is. De adódott egy probléma, csak kevesen kapták el a vírust. Mégis sikerült megfigyelni, hogy azoknál, akik megfertőződtek és tüneteik is voltak, az orrban erős immunválasz keletkezett az expozíciót követő öt napon belül. Ez bizonyos fehérjék magas szintjét eredményezte.

Az úgynevezett interferonok – amelyek az immunrendszer aktiválásában vesznek részt – segítenek jelezni a vírusveszélyt. A betegségnek ellenállóknál megfigyelték, hogy változás következett be a monocitáknak és MAIT sejteknek nevezett immunsejteknél.

Fontos tényező volt még a reakció idő is. Akik nem kapták el, vagy csak rövid ideig tartó és gyenge fertőzésük volt, erős és gyors immunválaszt adtak a fertőzés után már egy nappal. Akik súlyosabban megbetegedtek, azoknál öt nap is kellett az ilyen válaszok megszületéséhez, vagyis a vírus időt kapott a szaporodásra és a terjedésre.

A kutatást végző tudósok szerint a fertőzés helyén történő gyors reagálás kulcsfontosságú lehet annak megakadályozásában, hogy a vírus megvesse a lábát. Az interferonokat a beteg emberek vérében is kimutatták, még azelőtt, hogy az orrból vett minta alapján kimutatható volt a fertőzés. 

A Covid-vírussal való érintkezés előtt ez a gén aktívabb volt azokban az emberekben, akik nem betegedtek meg, mint azokban, akik később megbetegedtek. Akiko Iwasaki immunológus szerint elképzelhető, hogy a gén aktivitása segít jelezni a betegség kockázatát, a fertőzésre való hajlamot.