Az emberiség egyik legnagyobb rejtélyei azok a kőgömbök, amelyeket több ezer éve alkothatott meg egy ősi civilizáció. A tökéletes precizitással megformált gömbök a piramisokhoz hasonlóan a világ minden táján megtalálhatóak, Costa Ricától egészen az Antarktiszig. Az Indexnek interjút adott Szalai Edit fizikus, felfedező, idegenvezető, aki 2016-ban Bosznia-Hercegovinában a világ egyik legnagyobb méretű kőgömbjének régészeti feltárásán dolgozott.
A tudományos világ egyik megmagyarázhatatlan rejtélye, hogyan készítettek több ezer évvel ezelőtt szinte tökéletes formájú kőgömböket. A jelenség világszerte látható, de továbbra sem tudni, hogy az alkotók milyen céllal hozták létre őket. Bosznia-Hercegovinában több kőgömböt is találtak, közülük a legnagyobbat 2016-ban azonosították. A 3 méter átmérőjű, több mint 35 tonnás leletre Zavidovici városához közel, egy erdőben találtak rá a helyiek.
Az óriási boszniai kőgömb feltárásán dolgozó fizikus, Szalai Edit többek között arról is beszélt az Indexnek, hogy
Hogyan találtak rá Boszniában erre a hatalmas kőgömbre?
Bosznia-Hercegovinában 2012 óta dolgoztam a feltárásokon, többek között a „boszniai piramisoknál”, Semir Osmanagic régésszel együtt. Egy helyi ismerősünk 2016-ban túrázás közben találta meg a kőgömb felső részét. Miután értesített engem és társamat a leletről, elkezdtük kiásni, majd analizálni. A kőgömbök közül léteznek természetes eredetűek, amiket geológiai folyamatok alakítottak ki, illetve olyanok is, amiket mesterségesen hoztak létre. A boszniai kőgömb körülbelül 30-40 tonnás lehet, héjas szerkezetű, valamilyen eljárással csiszolhatták, és csak egy-két fokban tér el a tökéletes mértani gömbtől. A vizsgálatok alapján egyértelmű, hogy mesterségesen hozták létre.
Milyen régi lehet a boszniai kőgömb?
Tudományosan egyelőre nem lehet megállapítani, pontosan mennyi idős, mert a radiokarbonos kormeghatározásra alapvetően a szerves anyagokból vett minták lehetnek alkalmasak. Az eredeti környezet vizsgálatai alapján nagyjából 3-4000 éves, de lehet, hogy több. Látszódik rajta, hogy gurult, mivel eredetileg a hegy tetején volt. A környéken különböző méretű kőgolyók vannak, ezek mind magaslaton helyezkedtek el, majd a viharok és esőzések következtében zúdultak le a hegytetőről. Biztos, hogy van még több régészeti lelet is a környéken, de a további feltárásokat a terep adottsága és a délszláv háborúból maradt taposóaknák is nehezítik.
A kutatók szerint kik alkothatták meg ezeket?
A Costa Rica-i kőgolyókat a Diquís-kultúrához kötik, de mivel a jelenség a világ minden táján fellelhető, ezért valószínű, hogy létezhetett egy ősi, kőgömbépítő civilizáció is. Az eddig talált leletek hatalmas távolságokra helyezkednek el egymástól, ugyanakkor hasonló felépítésük miatt biztos, hogy volt kommunikációs kapcsolat az építők között. Ugyanazt a sémát látjuk, mint a piramisoknál is. Egy nagyon régi civilizációról lehet szó, de az is rejtély, hogy mi volt az építők indítéka.
Lehetséges, hogy ugyanaz a civilizáció készíthette el a boszniai kőgömböt, mint akik a „boszniai piramisoknál” éltek?
Valóban felmerült, hogy a két korszak vagy az építők között átfedés van. A „boszniai piramisok” csak idézőjelben nevezhetőek így, mert a definíció szerint nem felelnek meg a hagyományos piramisoknak. Az építmények körülbelül 32 ezer évesek lehetnek, alagúthálózatokkal és termekkel. A „boszniai piramisokban” konkrét utalást a kőgömbökre egyelőre még nem találtak, viszont Tuzla városának közelében azonosítottunk egy hatalmas kőből faragott obeliszket. Érdekessége, hogy a tetején látható egy piramis, illetve egy gömb, tehát mindkettőt jelzi, emiatt feltételezzük, hogy lehetett kapcsolat közöttük. Ez a lelet rendkívül szokatlan, mivel a legtöbb obeliszk teteje nem így néz ki.
Létezik tudományos elmélet arról, hogy milyen funkciót tölthettek be a kőgolyók?
A régészek között a mai napig vita van arról, hogy miért hozhatták létre a kőgömböket. Több teória is létezik a tudósok között: az én egyik elméletem alapján azért helyezték el magas helyekre, mert közelebb voltak a csillagokhoz, az égbolthoz, így akár lehet, hogy a bolygókat modellezték, vagy kommunikációra használták őket, hasonlóan a Nazca-vonalakhoz Peruban. Vannak, akik energetikai és szakrális jelleget tulajdonítanak a kőnek. Például egy magát maja leszármazottnak tartó törzsfőnök rendszeresen meglátogatja a boszniai kőgömböt, mert szerinte különleges hatással bír. Korábban egy ismert tudományos magazin megalapozatlan tényként írta le, hogy a kőgömbök egy vulkánból származnak, ami végül nagy felháborodást okozott a szakmában.
Milyen technológiával készíthették el ezeket a kőgömböket?
A számítások alapján egy 15 tonnás kőgömbhöz körülbelül 20 tonna nyersanyagra van szükség. Ez azt jelenti, hogy mire kifaragják, igen nagy mennyiségű anyagot kell megmunkálni ahhoz, hogy szinte tökéletes gömbök legyenek. Emellett az alkotóknak nagyfokú geometriai és mérnöki tudással is rendelkezniük kellett.
Egy ekkora méretű és súlyú kőgolyónak az elkészítése még napjainkban is jelentős problémát okozna. A jelenlegi technológiával csak lézerrel lehetne hasonló gömböket készíteni.
Az akkori civilizációnak fontosak lehettek ezek a kőgömbök, és nagy erőfeszítéseket kellett tenniük ahhoz, hogy egy ilyen méretű alkotásokat előállítsanak.
Keresték a létrehozásához szükséges eszközöket?
A kőgolyók megmunkálására még nem találtak konkrét eszközöket. Szerkezete alapján feltételezzük, hogy létezhetett egy olvasztótégely, ahol az összetevőket adalékolhatták, majd megformázták őket. Alakzatukat homokkal vagy vízzel csiszolhatták, ami szintén nem egyszerű. Az biztos, hogy visszafejlődtünk a kőfaragás, illetve a kővel való megmunkálás terén. Hiába tartjuk magunkat nagyon modernnek, a régi civilizációk alkotásaihoz képest még messze vagyunk.
Hol azonosítottak még hasonló kőgolyókat?
A világ minden táján megjelennek a kőgömbök, illetve még rengeteg van, ami feltárásra vár. Az első tudományos feljegyzés az 1940-es években jelent meg a Costa Rica-i kőgömbről, közel 400-at találtak. Mexikóban 1966-ban egy magas hegy tetején szintén 250 darab kőgolyót találtak. A kutatók hasonló alkotásokat találtak Boszniában, Szerbiában, Albániában, Észak-Horvátországban, Oroszországban és Egyiptomban is. A tudományos közéletet jelentősen felborzolta, amikor a 2000-es években az Antarktisz területén is találtak kőgolyókat. Ráadásul ezek a leletek még akkoriban kerülhettek oda, amikor az Antarktisz nem volt jégkontinens. Ez azt is jelentheti, hogy akár egy százezer éves civilizáció is létrehozhatta a kőgömböket.
Milyen anyagot tartalmaznak? A világon mindenhol ugyanúgy készítették el?
Készítésük tisztázatlanok, de az építők valószínűleg természetes kőzeteket használhattak, adalékanyagokat hozzáadva. A Costa Rica-i kőgömbök anyaga egy úgynevezett granadiorit, ami egy nagyon kemény és időtálló kőzet. A mexikói felfedezést viszont vulkanikus kőzetből készítették el. A világon talált kőgömbök anyaga különböző, de mindegyik megegyezik abban, hogy szinte tökéletes gömb alakjuk van. A boszniai lelet vizsgálatakor kiderült, hogy kilenc elem teljes mértékben megegyezik a természetes kőzetben található anyagokkal. A boszniai kőgömbből hiányzott a szilícium-dioxid, viszont két pluszelemet is találtunk bennük. Az egyik a kalcium-karbonát, amit jelenleg kötőanyagként használunk, a másik pedig mangán, ami keményítőként az acéliparban van jelen.
Mióta foglalkozik a tudomány a kőgömbjelenséggel?
A kőgömbjelenségről elsőként az 1940-es években hallottunk. A Costa Rica déli részén található Palmar Sur közelében egy banánültetvény miatt kezdték el megtisztítani a dzsungel egy kisebb területét. A talajréteg alatt négy, öt méter mélyen több mint 398 különböző méretű kőgolyót találtak. Szinte mindegyik szabályos gömb formájú volt, alakjuk csak egy-két fokban tér el a tökéletes mértani alakzattól. Idővel a világ minden táján azonosították a precízen megformált kőgolyókat, és rájöttek, hogy ez a jelenség nem lehet csupán a természetnek a játéka.
A kőgömbök 2014-ben kerültek fel az UNESCO Világörökség listájára, így azóta védelem alatt állnak.
Létezett egy legenda, miszerint a belsejük aranyat, gyémántot rejt, ezért a kincsvadászok sok leletet feleslegesen pusztítottak el. Mexikóban többet felrobbantottak, vagy ellopták, hogy a feketepiacon eladják őket. A szóbeszéd Boszniába is eljutott, ahol baltával verték szét a köveket, és nagyjából 30-40 darabot rongáltak meg. Mára fizikai módszerekkel is ellenőrizhető, hogy a kőgömbök belseje semmilyen tárgyat nem tartalmaz. Jelenleg a Boszniai Kőgömb Alapítvány vigyáz a helyi leletek épségére. Az ősi civilizációkról és alkotásaikról továbbra is nagyon keveset tudunk, de mindenképp pozitív, hogy egyre több olyan kutatócsoport jön létre, akik az eddigi ismereteinken túl szeretnének még többet felfedezni a világról.
(Borítókép: Szatmári Noémi / Index)