Csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta, és 2023-ban már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot – írja az MTI az Európai Unió Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának jelentése alapján.

Karina von Schuckmann óceánkutató a jelentést bemutató videokonferencián elmondta, hogy az óceánok az 1960-as évek óta folyamatosan melegednek. 2005 óta a hőelnyelésük 1,05 watt négyzetméterenként, szemben az azt megelőző évtizedekkel, amikor ez az érték 0,58 watt volt négyzetméterenként.

A Föld 70 százalékát borító óceánok állapota nagy mértékben befolyásolja a szárazföldek éghajlatát is. A magasabb vízhőmérsékletek következtében gyakoribbá válnak a pusztító viharok, amelyek súlyos árvizeket is előidéznek.

Az óceánok felmelegedésének velejárója a tengereken tapasztalható kánikulák megsokszorozódása is: 2023-ban a tengerfelszín 22 százalékán fordul elő legalább egyszer szélsőséges hőhullám. Ezeknek a hőhullámoknak az időtartama jellemzően egyre hosszabb, 2008 óta az évi átlag 40 napra emelkedett a korábbi 20-ról.

A jelentésből kiderült az is, hogy a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tengerben a tengerfenék a jelek szerint már az állandó hőség állapotába került.

A kutatók azt is kimutatták, hogy ugyanebben az évben a tengeri hőhullám a Földközi-tenger felszíne alatti 1500 méteres mélységben is éreztette hatását.

A víz felmelegedése miatt a tengeri élőlények gyakran elvándorlásra kényszerülnek vagy tömegesen elpusztulhatnak, károsodnak az ökoszisztémák, és a táplálékok eloszlásában is zavarok keletkezhetnek. Karina von Schuckmann tájékoztatójában kiemelte azt is, hogy a felmelegedés árthat a halak szaporodásának, aminek a halászatra is negatív következménye lehet.