Eddig nem a szaglás volt a leggyorsabb érzékszervünknek elkönyvelve, de ez talán most megváltozik. Kiderült, hogy a szempillantás törtrésze alatt is felismerünk különböző szagokat vagy illatokat, az orrunk is zseniális. Ezen alapul például az illatmarketing.
Szagok és illatok nélkül nagyon nehéz lenne értelmezni és szeretni a körülöttünk lévő világot. Erre épül az illatmarketing is, ami az odőrökkel befolyásolja költekezésünket. Néhány évvel ezelőtt Martin Lindstrom dán marketingkutató derítette ki, hogy mivel érzelmeink háromnegyedét az illatok befolyásolják, akkor is csábíthatnak vásárlásra, ha nem akarjuk – most már nem is csodálkozunk, ha egy számunkra visszataszító szag miatt nem tudunk megkedvelni valakit, bármilyen vonzó és kedves is legyen.
Ha a metróban megcsap a friss pékáruk illata, a parfümbolt előtt az új eau de toilette kreáció, a gyorsétteremnél a tipikus szendvicsbuké, muszáj vásárolnunk. Az illatimpulzus impulzusvásárlót kreál belőlünk. Ez azért történhet, mert a szagok ősi érzékeléseink, és az érzelmekhez kapcsolódó agyterületeket érinti a feldolgozásuk. A szagingerek erősen kapcsolódnak az érzelmekhez, ezért is lehetetlen ellenállni nekik. Akár 40 százalékkal is javulhat az emberek hangulata, ha kellemes illatot éreznek.
Az emberi szaglóhámon körülbelül ezer receptor található, és megközelítőleg ezermilliárd szagot tud megkülönböztetni.
A szaglás befolyásolja az ízlelést, a motivációt, a szexuális életet, az emlékezést, az egészséget.
Tudat alatt képes rávenni az embereket erre vagy arra, nem csak költekezésre, de agresszívabb viselkedésre vagy menekülésre is. A vonzalomban betöltött óriási szerepéről nem is beszélve. A Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium és a Kínai Tudományos Akadémia is támogatta azt a kutatást, ami a napokban jelent meg, és szaglásunk finomságait és sebességét térképezte fel.
Amikor belélegezzük a levegőt, a benne repkedő anyagok bejutnak orrunkba, amikor kifújjuk, kilökődnek. Egy lélegzetvétel átlagosan 3–5 másodpercig tart, ez korlátozhatja a szagok észlelésének sebességét, és minden kémiai változás, ami egyetlen lélegzetvételen belül történik, egyetlen szagként érzékelhető. De Dr. Zhou Wen, a Kínai Tudományos Akadémia Pszichológiai Intézetének munkatársa új nézőpontot tárt fel a szaglásról. Tanulmányában bebizonyította, hogy érzékelésünk nem redukálódik egyetlen szagra, illatra, hanem finom kémiai különbségeket is észlelhet.
Dr. Zhou csapatával kifejlesztett egy olyan eszközt, ami 18 ezredmásodperces különbséggel mutatott be illatokat az orrnak. Öt kísérletet végeztek 229 résztvevővel úgy, hogy az új eszközre támaszkodva két szagból álló sorozatot mutattak be (orrilag) a résztvevőknek a precízen alkalmazott késleltetésekkel. Arra voltak kíváncsiak, meg tudunk-e különböztetni két illatot is, ha egyszerre kapunk belőlük gyorsan két dózist. És igen! A résztvevők meg tudták mondani a különbséget két szagvegyület között, még akkor is, ha az egyes illatok között az időbeli eltérés mindössze a szem pislogási idejének csupán egyharmada volt.
Ami még nagyon meglepte a kutatókat, hogy a résztvevők szagmegkülönböztetési képességét nem befolyásolta az odőr intenzitása, kellemessége, csípőssége vagy az illatmolekulák mennyisége egy szippantás alatt.
Pusztán a két szag időbeli elkülönülésének nagyságától függött, hogy mennyire pontosan különböztetik meg és ismerik fel őket.
Az eredmények azt mutatják, létezik egy szagazonosító időbeli kód, ami befolyásolja, hogy gyorsan és párhuzamosan fel tudunk-e fogni több szagot is. Ez az új felismerés forradalmasíthatja az élelmiszeripart, de még az egészségügyet is. A kutatás eredményeiből azonban újabb kérdések is következnek: Milyen idegrendszeri mechanizmusok teszik lehetővé a szagok ilyen gyors differenciálását, és hogy változnak ezek egyénenként, fajonként? És vajon járhat-e evolúciós előnyökkel a szagokra való éberségünk?
Amikor legközelebb veszünk egy mély lélegzetet, ne feledjük, hogy nemcsak levegőt szippantunk be, hanem kismillió kémiai molekulát is, árnyalt szagok keverékét, ami az agyban nagy sürgés-forgást okoz.