Klinikai vizsgálatokkal azt szeretnék igazolni, hogy az ausztrál tölcsérhálós pók mérge megmentheti az infarktuson átesett embereket. Az idegrendszer bénításában vérprofi pók mérge tartalmaz egy olyan molekulát, amely sikeresen állíthatja helyre a szívbetegek szívszöveteit. Vagy akár frissen tarthatja a donorszíveket is.
A pókokról sok minden eszünkbe juthat, undor, csodálat, vagy mágikus, drogos élmények is. Emlékezzünk csak a NASA kísérletére, amelynek során bekábították a pókokat, és azok furcsábbnál furcsább hálókat szőttek.
Ausztrália hallatán pedig lassan már nem a kengurukra és a cuki koalákra asszociálunk, hanem arra, hogy „ott minden az elpusztításunkra törekszik”. Kezd terjedni a mendemonda, hogy Ausztráliában élnek a Föld legveszélyesebb állatai, és ha ez kicsit túlzásnak is tűnhet, mégis tudjuk, hogy van ott mérges kígyó, piton, halálos polip, krokodil, cápa, gyilkos pók, de vannak vad madarak és darazsak is.
Az ausztrál tölcsérhálós pókok a Föld leghatékonyabb gyilkosai közé tartoznak. Mérgükkel úgy bénítják le zsákmányukat, hogy célba veszik annak idegrendszerét, ahogyan a mi gyógyszereink. Így hát nem is olyan meredek ötlet a pók mérgéből medicinát előállítani.
A Queenslandi Egyetem biológia tanszéke világelső a mérgekből fejlesztett gyógyszerek fejlesztésében, több mint 600 féle méreg található kollekciójukban. A pókmérgek több mint tízmillió különféle bioaktív peptidet tartalmaznak, amelyek az emberi szervezetre kedvező hatással bíró fehérjék. Például az epilepszia gyógyítására vagy a szív szövetének regenerálására, esetleg a szélütéssel járó agykárosodás csökkentésére is jók lehetnek.
A mintegy 40 tölcsérhálós pók közül a sydney-i tölcsérhálós pók hímjének mérgét tartják a leghalálosabbnak. 1981 óta, mióta felfedezték az ellenszerét, nem történt tragédia, de előtte legalább 13-an estek áldozatául. A tölcsérhálós pókok mérge rendkívül összetett vegyület, amelyet akár permetszerekben vagy – és ez a fontos most nekünk – gyógyszerek előállításában is használhatunk. Nagyon értékes anyagnak tartják.
Kiderült, hogy az állatok anyagcseréjükkel képesek szabályozni, mennyi mérget állítsanak elő. A legújabb sejtés az, hogy a méregben lévő vegyület regenerálhatja az infarktus után károsodott szívszövetet. Nyáron fogják tesztelni a molekulát, hogy klinikai körülmények között biztonságos-e.
A Hi1a nevű kis fehérje, ami a méreg molekulája, képes megakadályozni, hogy a szívszövet elsavasodjon a szívroham során. Az ebből készülő gyógyszer lehet az első, ami helyreállítja a szövetek sérüléseit, és a tervek szerint a jövőben talán még az elsősegélynyújtók is beadhatják. Azt még nem tudni, kell-e majd a molekula alkalmazását követően kapkodni az infarktus után, amikor az időtényező olyan fontos, de a kutatók gyanúja szerint nem kell.
A Hi1a a transzplantációs donorszíveket is meg tudja védeni a potenciális károsodásoktól, mert egy apró, savérzékelő átjárót céloz meg, amely biztosíthatja az anyagok be- és kiáramlását a sejtekbe az egész testben, így a keringési rendszerben is.
Szívinfarktus során a szívizomsejtek nem kapnak oxigént, mert csökken a a véráramlás. Ez az oxigénhiány sejtes láncreakciót vált ki, ami aktiválja az ASIC1a-csatornákat a szívizomsejtek felszínén. Ha az ASIC1a-csatornák nyitva vannak, töltött molekulák áramlanak be, és túlságosan savassá teszik a szívszövetet. Ez a szövet elhalásával járhat.
Egy tavalyi tanulmányból már kiderült, hogy egereknél hatásos a molekula: megvédte szívüket a szívroham alatt a véráramlás hiánya által okozott károsodástól. Hasonló hatásokat észleltek emberi szívizomsejtekben is. De a gyógyszerfejlesztéshez még hosszú út vezet, eddig az egyetlen olyan kardioprotektív gyógyszert, amely bejutott a III. fázisú klinikai vizsgálatba, nem hagyták jóvá, mert szélütéshez vezetett.