Amikor a vízgőz hozzátapad a levegőben lebegő apró részecskékhez, a porhoz akár, vízcseppek vagy jégkristályok képződnek. Kiderült, hogy a mikroműanyag-részecskék ugyanilyen hatást fejtenek ki. 5-10 Celsius-fokkal melegebb jégkristályokat hoznak létre, mint a műanyag nélküli cseppek. Vagyis a levegőben keringő kis plasztikdarabkák befolyásolhatják az időjárást és az éghajlatot.
Ha valakit az sem borzasztott el, hogy már a szívünk szövetében és a tüdőben is kimutatták a mikroműanyagokat, akkor talán most a fejéhez kap, hogy leszedje onnan őket, hiszen a felhőkből is a fejünkre potyoghatnak.
Egy tavalyi kínai kutatásból derült ki, hogy 28 felhővízmintából 24-ben már ott a mikroműanyag. A ruházat, a szintetikus textíliák, a csomagolóanyagok alkotóelemei, a polietilén-tereftalát (PET), polipropilén, polietilén és polisztirol is kimutatható volt a kínai felhőkből. De 2023 elején a japánok is találtak elszigetelt régiókban, a Fuji és az Oyama-hegy csúcsán olyan felhőket, amelyek mikroműanyagokat tartalmaztak. A felhők literjében akár 14 egységnyi plasztik is lehet, méretük körülbelül 7 és 95 mikrométer között változott. Hogy ez mennyi? Egy hajszálunk szélessége körülbelül 70 mikrométer.
Ezek a részecskék tehát levegőben is terjednek, és ha a felhőkben ott vannak, akkor mindenhol ott lehetnek, ahova ember be nem teszi a lábát, ott is. Szomorú, de ahogy Fay Couceiro, a Portsmouthi Egyetem környezeti szennyezést kutató professzora mondta,
a bolygón csak egy állatcsoport használ műanyagot, az emberek.
De hogy kerülnek a világ tetejére is mikroműanyagok, és ha már valahogy odatévednek, befolyásolják-e az éghajlatot, a csapadék mennyiségét?
A felhők blokkolják a napfényt, hűtik a bolygó felszínét, és árnyékot adnak a talajnak, de a hőt és a páratartalmat is magukba zárhatják, így melegítve a levegőt. Vízcseppekből, jégrészecskékből vagy a kettő keverékéből állhatnak. A közép- és felső atmoszféra felhőiben, 0 és mínusz 38 Celsius-fok közötti hőmérsékleten születnek meg a jégkristályok az ásványi porszemcsék vagy pollen és baktériumok körül. A legtöbb csapadék jégszemcsékből alakul ki. A visszaverődő napfény mennyisége attól függ, hogy egy felhő mennyi folyékony vizet és jeget tartalmaz.
A hideg régiókban könnyen képződik jég a felhőkben, ilyenkor a kristályok elég nehezek lesznek ahhoz, hogy leessenek. Ha nincs jég, a felhők inkább elpárolognak, és nem okoznak esőt vagy havazást. Iskolai földrajzóráinkról emlékezhetünk arra, hogy a víz 0 Celsius-fokos hőmérsékleten fagy meg, ahhoz, hogy melegebb hőmérsékleten is megdermedjen, kell a vízcseppekben lennie valamilyen vízben nem oldódó anyagnak, ami olyan felületet biztosít, ahol a jégkristályok kialakulhatnak. Ilyenek a mikroműanyagok: növelik a jégrészecskék jelenlétét a felhőkben (a folyékony vízcseppekhez képest), így megváltozik a felhők hatása a Föld energiaegyensúlyára.
De mikroműanyagból is többféle létezik, a kutatók felhőkísérletekben a légkörben négy legelterjedtebb műanyagtípust vizsgáltak, kis sűrűségű polietilént, polipropilént, polivinil-kloridot és polietilén-tereftalátot. Mindegyiket tesztelték ultraibolya fénynek, ózonnak és savaknak való kitettség után is, mert ezek jelen vannak a légkörben, és befolyásolhatják a mikroműanyagok összetételét. Miután elemezték a műanyag töredékek molekuláris szerkezetét, kiderült, hogy
a legtöbb vizsgált műanyag esetében a cseppek 50 százaléka megfagyott, mire lehűlt mínusz 22 Celsius-fokra.
Ugyanakkor az is kiderült (bár ez egy másik kutatásból), hogy bizonyos típusú mikroműanyagok melegebb hőmérsékleten gócokat képeznek a jégen.
Az ultraibolya sugárzásnak, az ózonnak és a savaknak való kitettség általában csökkentette a részecskék jégmagképző aktivitását.